Négy évvel ezelőtt a közép-európai államokat nagy erőkkel kényszerítették arra, hogy megígérjék: mindent megtesznek a megújuló energia arányának növeléséért és az energiahatékonyság javításááért. Most még keményebb szorítás várható a nyugati országok részéről.
A harcvonalak ismerősek. Az Európai Parlament, amelyet a “zöldebb” észak-európai országok noszogatnak, azt akarja elérni, hogy a 2030-ra, a zöldenergia részarányának növelésére megszabott célkitűzéseket még jobban szigorítsák.
A szegényebb, gyakran szénfüggő országok, köztük számos kelet-európai, azonban már most is úgy érzi, hogy gazdasága veszélybe kerül a meglévő célok teljesítésével is. Nem akarnak még zöldebbek lenni. A lengyel, a román és a bolgár gazdaság számára komoly gazdasági költségekkel járna a szén további háttérbe szorítása.
Az EU a párizsi klímacsúcson vállalta, hogy 2030-ra károsanyag kibocsátást 40 százalékkal csökkenti. Vállalták azt is, hogy a megújuló energia részaránya 27 százalék lesz az energiamixen belül. Tavaly az Európai Bizottság már belement abba, hogy ez a részarány az energiahatékonyság terén 30 százalék legyen, de a megújulók esetében ragaszkodott a 27 százalékhoz. Az Európai Parlament azonban még szigorúbb akar lenni, mindkét cél esetében 35 százalékot javasol. Azzal érvelnek, hogy a szél- és a napenergia ára olyan mértékben csökkent, hogy ambíciózusabb célok is megvalósíthatóak. Az Európai Bizottság nemrég közzétett elemzése szerint nem jelentene többletköltséget, ha a megújulók arányát 27-ről 30 százalékra emelnék.
Svédország, Portugália és Luxemburg 35 százalékos megújuló részarányt támogat, Franciaország, Németország és Ausztria maradna a 30 százaléknál. A közép-kelet európai országok (Lengyelország, Románia, Horvátország, Szlovákia) viszont ragaszkodnak a 27 százalékhoz. Csatlakozott hozzájuk Finnország is. Litvánia átállt: korábban a 27 százalkot támogatna, most hajlandónak mutatkozik elfogadni a 30 százalékot.
A tagországok közötti ellentétek a következő hetekben várhatóan még jobban kiéleződnek. Az EU Bizottság és az Európai Parlament ugyanis a közeljövőben állítja össze a Tiszta Energia Csomag névre keresztelt dokumentumot.
Kényes helyzetben van Bulgária, amely az EU jelenlegi elnökségét adja – júniusig. Ebből a posztból adódóan semlegesen kellene viselkednie a tárgyalások során, ugyanakkor a bolgár energiamixben a szén aránya 40, a nukleáris energiáé 35 százalék. Így beszorulhat a nemzeti érdek és a Brüsszel által szorgalmazott szigorúbb klímapolitika közé.
