Zöld szemléletű luxushotel a nevadai sivatagban

Hírek Érsek M. Zoltán
Azt, hogy a fenntarthatóság iránti elkötelezettségnek nem lehetnek korlátai, jól mutatja a kaszinói miatt egykor a „bűn városának” tartott, mára családi szórakoztató-központtá vált Las Vegas példája, ahol a puszta sivatagba épített gigantikus szálloda, koncert- és konferencia-központok ma már nemcsak a profitra, hanem a zöldjövő építésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A zöldelköteleződés persze ahogy az USA-ban, úgy Las Vegasban sem volt magától értetődő – derült ki a város életében meghatározó szállodakomplexumokat üzemeltető hotelcsoport, az MGM Resorts, környezetvédelmi programjának személyes megismerésekor.

Megtudva, hogy amikor 2006-ban elkezdték a Las Vegas-i fő utcájának számító Strip egyik ikonikus szállodakomplexuma, az Aria építését, még mindenütt szemét volt a környéken, de a cég – egy ezzel foglalkozó munkacsoportot felállítva – elkötelezett volt abban, hogy olyan épületegyüttest hozzon létre, amely megszerzi a fenntarthatóság felső kategóriáját jelentő Leed Gold minősítést.

A komplexum végül 6 ilyen hitelesítést kapott, amivel a legnagyobb, Leed Gold minősítést szerzett ingatlanfejlesztés volt a világon.

A tulajdonos MGM Resorts International pedig elkötelezte magát, hogy az összes jövőbeni szállodafejlesztése megszerzi a Gold hitelesítést, vagy annál magasabb fokozatot – amit be is tartott. Így a portfóliójában lévő szállodák ma már több mint 20 millió négyzetméternyi hitelesített épületet foglalnak magukba. És miközben 2009-ben, amikor az Aria elkészült, még egy partnerünk sem volt, aki megkérdezte, mi az a fenntarthatóság, mára ez teljesen megváltozott: a legnagyobb ügyfelek nemcsak elvárják ezt, hanem maguk is kifejezetten elkötelezettek a környezeti lábnyomuk csökkentésében.

A cégcsoport kiemelten ügyel a zöld megoldásokra
Fotó: MGM

Az elkötelezett szemlélet jegyében az MGM több, mint egy tucat Las Vegas-i komplexumának fenntarthatósági vezetője azzal kezdi munkáját, hogy a beszerzési csapattal együtt meghatározza, hogy úgymond környezetileg előnyös termékek kerüljenek a szállodába. Ezt követően pedig azt felügyeli, hogy az adott ételféleség életciklusának végéig mi történik a felhasznált alapanyagokkal, ami a további felhasználás mellett az adakozást és az újrahasznosítást is magába foglalja. Mindemellett a fenntarthatósággal kapcsolatos eseményeket tart, és a hotellánc rendezvényszervezőit oktatja arra, miért és miként szervezzenek minél fenntarthatóbb eseményeket.

Így például már a tervezésénél arra törekedtek, hogy minél több természetes fényt kapjon az épület. Ahol mégis mesterséges világítást használnak, ott a fenntarthatóságot szolgáló utólagos projekt keretében 1,4 millió (!) égőt cseréltek energiahatékony LED-égőkre. Emellett sok pénzt fektettek a hűtő-fűtő és a medencerendszerek zöld megoldásainak fejlesztésébe, valamint a megújuló energiaforrásokra is. Ennek keretében a cégcsoporthoz tartozó Las Vegas-i Mandala Bay tetejére egy 8,3 megawattos naperőmű került, amely átadásakor a legnagyobb összefüggő tetőtéri naperőmű lett az Egyesült Államokban. A 2016-ban kezdődött, 2018-ban kibővített projekt azt a stratégiai célt is szolgálta, hogy az MGM, saját energiát termelve, a helyi közművet hátrahagyva, maga tudja irányítani a saját megújuló energiája úti célját.

Ezért még ugyanabban az évben bejelentették az MGM Mega Solar Arrayt. Azt a 300 000 paneles, 100 megawattos napkollektort, ami az MGM Las Vegasban üzemeltetett mind a 13 szállodájának megújuló energiát biztosítva, csúcstermelésnél egy forró nyári napon a napközbeni áramellátás 90 százalékát képes biztosítani. Az, hogy ezzel a szállodalánc teljes megújulóenergia-portfólióját 35 százalékra emelte, jelentős lépés volt a végső cél felé, hogy az MGM-nél 2030-ra 100 százalékban megújuló energiából származzon az áram.

Miközben a nevadai sivatagban természetesen a víz a legértékesebb, Las Vegasnak nagyon okos, kifinomult vízkeringetési rendszere van. Minden egyes vízcseppet, ami lefolyik, kezelik, szűrik, és visszakerül a forráshoz. Amit érdekességként a vendégeknek szeretek elmesélni: ha az egyik szállodánkban valaki lezuhanyzik, az a víz 24 órán belül megtisztítva visszatér a rendszerbe. És mivel a törekvések nagy része arról a vízről szól, amit a kültéri részen veszthetnek el, kívül műfűre cserélték a természetes füvet, eközben arra is ügyelve, hogy szárazságtűrő növények kerüljenek a kültérbe.

A Las Vegas-i méreteket jól mutatja, hogy az MGM a városban több mint 4 millió négyzetméter konferenciaterülettel és több mint 400 különféle méretű és stílusú étteremmel rendelkezik, amivel a legnagyobb, egyszerre több éttermet működtető vállalkozás a világon. Ennek kapcsán természetesen óriási étel- és italmennyiséget használnak fel, aminek magától adódóan az ételhulladék a mellékterméke. Ennek újrahasznosításához pedig az MGM ragaszkodik az amerikai környezetvédelmi ügynökség legjobb gyakorlatot meghatározó eljárásaihoz. Állításuk szerint a lehető legjobb, amit tehetnek az ételhulladék kezeléséhez, a beszerzés csökkentése. Vagyis az, ha egyáltalán nem keletkezik ételhulladék.

De mivel a pazarlást a mai világunkban természetesen nem lehet teljesen elkerülni, a másik legjobb megoldásnak azt tartják, ha a megmaradt ételeket felajánlják az rászorulóknak. Ha pedig ez például higiéniai okokból nem lehetséges, a következő kérdés, hogy alkalmas-e takarmánynak? Ha annak sem, akkor más ipari felhasználásra megfelelő-e? Ezután következik a komposztálás, majd a legvégső megoldásként, a hulladéklerakó.

Az ételhulladék mennyiségének csökkentéséért olyan apróságokra is gondolnak, mint hogy csökkentik a tányérméretet azért, mert az emberek hajlamosak több ételt kiszedni, mint amennyit meg tudnak enni. A rendezvények kapcsán pedig kedvezményt kapnak azok az ügyfelek, akik az adott napra meghirdetett menüsorokból választanak, mert így kevesebb féle alapanyagra van szükség, ami szintén csökkenti a hulladékot.

Az, hogy a jó törekvés megvalósítása nem is annyira egyszerű, érzékletesen mutatja, hogy amikor elkötelezték magunkat az ételhulladék csökkentése mellett, még azt sem tudták, mennyi és milyen anyagokról beszélhetünk egyáltalán. Ezért egy tanácsadó céggel együttműködve 2019-ben olyan elemzést végeztek, amelynek keretében négy különböző szállodájukban 48 órán keresztül, óránként 50 kiló szemétmintákat vettek. Majd a szemeteszsákokat felbontották, és minden egyes élelmiszer-részecskét kikapartak, illetve megmértek. Így állapították meg azt, hogy a hulladéklerakóikba kerülő szemét nagyjából 27 százaléka élelmiszer-maradék, és ebből a felismerésből kiindulva kezdtek annak a programnak a kidolgozásához, ami ma már a közjót is szolgálja.

Fontos kérdés, hogy fel tudjuk-e ajánlani az ételmaradékot, és ha igen, biztonságos-e az? Ezért évekig dolgoztak a dél-nevadai Three Square ételbankkal, és egy nagyon szofisztikált eljárást dolgoztak ki arra, hogyan ajánlják fel a megmaradt ételt a rászoruló közösségnek. A megoldás az lett, hogy az események végén megmérik a tároló ételedényekben megmaradt étel hőmérsékletét, megbizonyosodva arról, hogy azt megfelelő egészségbiztonsági körülmények között tárolták-e: ami 135 Fahrenheit- (57 Celsius-) fok felett van. Ha tartósan efölött tartották, felajánlásra alkalmassá nyilvánítják, amennyiben nem szolgálták fel, és nem nyúltak hozzá.

Ezután az ételt átteszik egy eldobható csomagolásba, majd elviszik a Three Square-hez, ahol gyorsfagyasztják, ami nagyon fontos az élelmiszer-biztonság szempontjából. A nagy fagyasztóban tárolt ételek ezt követően a Three Square leltárába kerülnek, ahonnan a különböző nonprofit szervezetek online rendelhetnek olyan ételt, amit a rászorulókhoz juttatnak el. Az MGM szállodák emellett másféleképpen is adakoznak, ha nem romlandó élelmiszerekről vagy fel nem használt alapanyagokról van szó. Összességében az MGM Resorts 2016 óta 2,6 millió ételt adományozott a közösségnek és az a cél, hogy 2030-ra ez elérje az 5 milliót. Mindemellett a szállodacsoport azt a vállalást is tette 2018-ban, hogy 2030-ig a felére csökkenti a hulladéklerakóba kerülő élelmiszer-hulladék mennyiségé.

Ebbe a gondolatsorba illeszkedik az is, hogy a megmaradt zsírt, olajat újrafelhasználásra küldik, hogy bioüzemanyag legyen belőle, miközben van egy sertéstelep partnerük Dél-Nevadában, ahova az ételhulladék egy része kerül takarmánynak. Emellett vannak komposztáló partnereik is, ahova a lebomló ételhulladékot juttatják el.

A mértékletes ételfogyasztást szorgalmazását nem csak a hotel vendégterében alkalmazott kisebb tányérokkal igyekeznek elérni: a dolgozói önkiszolgáló étteremben többféle üzenetben kérik, hogy mindenki csak annyit vegyen magához, amennyit meg tud enni. Emellett pedig szelektált begyűjtéssel segítik az ételek újrahasznosítását.

Egy ennyire szofisztikált rendszer kapcsán talán meglepő, de az egész fenntarthatósági lánc központi eleme a kétkezi munkán alapszik: az épület alagsorában van az az újrahasznosító dokk, amelynek központi eleme egy hagyományos konténer. A mindenünnen összegyűjtött szemét egyes anyagfajtáit itt válogatják szét a kétkezi munkások azért, mert a hotel területén és a kaszinókban nem is törekednek a szelektív hulladékgyűjtésre, mert azt tapasztalták, hogy a vendégek úgyis összevissza dobálnak mindent, ami korábban még meg is nehezítette a szemét újrahasznosítását.

Így aztán marad az ősi módszer, amelynek során a munkatársak 30 különböző anyagfajtát – köztük még az osztrigahéjat is – megkülönböztetve, az újrahasznosíthatót különválogatva szednek szét.

Jellemző, hogy az MGM-nél 2016-ban indult el az az osztrigahéj-újrahasznosítási program, amelynek keretében a szállodalánc a Chesapeake-öböl osztrigapopulációjának helyreállításához szükséges osztrigafélhéjakat begyűjti. A Hooper’s Island Oyster Company keltetőjében minden egyes félhéj átlagosan tíz osztrigabébinek teremt otthont. Amint a kagylók megérnek, átültetik őket az öbölben lévő, az ökoszisztéma helyreállítására fenntartott, védett osztrigapadokba. A program révén az MGM-üdülőhelyek hulladéklerakóiból kivont és a Chesapeake-öbölbe ültetett osztrigahéjakból már több mint 16 millió bébiosztrigát neveltek, ami több mint tízszerese annak, amit a hotellánc éttermeiben évente felszolgálnak.

„Drága az efféle újrahasznosítás? Igen, az” – vallják az MGM-nél, hozzátéve, nagy költséggel jár, hogy a személyzet a nap 24 órájában szétválogassa a szemetet. De ez a felelősségteljes üzletvitel költsége – teszik hozzá, aminek egy részét abból fedezik, amit a visszatérítési program keretében azoktól a partnereiktől kapnak, akik a folyamat végén az újrahasznosítható anyagokat értékesítik. Ezzel is hozzájárulva az MGM Resort fenntartható működéséhez. A partner cégek segítségével ugyanis évente 50 000 tonna különféle anyag – közte üveg, fém – kerül újrahasznosításra, míg az MGM arra is kötelezettséget vállalt, hogy az újrahasznosítási arány 2025-re már 65, 2030-ra pedig 75 százalékra növekszik majd.

Borítókép: MGM Resort

Ezek is érdekelhetnek

További híreink