A klímaváltozás elleni intézkedések várhatóan hosszabb ideig magasabban tartják az inflációt, s ez arra ösztökélheti az EKB-t, hogy a vártnál gyorsabban fejezze be gazdságélénkítési célú kötvényvásárlási programját. A német Isabel Schnabel, az EKB piaci műveleteiért felelős vezetője szerint a fosszilis energiáról az alacsony széndioxid kibocsátású energiára való áttérés az EKB korábbi kalkulációihoz képest magasabb inflációs szintet eredményezhet.
A pandémia által okozott gazdasági válságból való kilábalás az energiaárak drasztikus megugrását idézte elő.
Az eurozónában decemberben rekord szintre, 5 százalékra szökött fel a fogyasztói árak növekedési üteme. Ugyanakkor a központi bank korábban úgy vélte, hogy átmeneti jelenségről van szó, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy fenntartsa ultralaza monetáris politikáját legalább még egy évig.
Fotó: Getty Images
Schnabel szerint azonban a zöld-energiára való áttérés arra kényszerítheti az EKB-t, hogy átértékelje korábbi álláspontját. Az eurozóna 19 tagállamában az energiaárak tavaly decemberben 26 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az energia ára jellemzően volatilis szokott lenni, erősen függ a gazdasági ciklusoktól, nem véletlenül veszik ki az úgynevezett maginflációs mutatókból – többek között az élelmiszerekkel együtt.
Most azonban nagyon úgy néz ki, hogy ha az EU tartani akarja magát a Párizsi Egyezményben ígért célokhoz,
akkor a korábban vártnál sokkal nagyobb összegű beruházások lesznek szükségesek az energiamix kizöldítésébe. Ennek költségei pedig értelemszerűen beépülnek az árakba is, vagyis tartósan magasabb fogyasztói árindexre kell számítanunk.
(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto / Getty Images)
