Az ünnepségre meghívták Arad városi önkormányzatának képviselőit, és együtt koszorúzták meg a lendvai Zala-szobrot. Az emléknapok előkészületet jelentettek 2018-ra, a Zala-emlékév programjaira is, melyet a művész születésének 160. évfordulója tiszteletére a muravidéki magyarság a budapesti nemzetpolitikai államtitkársággal közösen hirdetett meg.
A szlovéniai, muravidéki Népújság idézi Vida Törnar Juditot, a Lendva magyar nemzetiségi önkormányzatának elnökét, aki utalva az aradi Szabadság-szoborra és a két város testvérkapcsolatára kijelentette: Zala György nem csak műveivel, de a valóságban is összekötötte a Kárpát-medencei magyarokat.
Az emléknapon, Lendván megnyitották Siska-Szabó Hajnalka aradi képzőművész kiállítását. Bognár Levente, Arad város alpolgármestere képzőművész-tanárként mutatta be az alkotót, aki évente több művészeti tábort is szervez. A Kapcsolatok címmel ellátott kiállításon pedig a művész hangsúlyozta, hogy Zala György jóvoltából jött létre Arad és Lendva kapcsolata, s ez immár a két város élő kultúrájának a megismerését is lehetővé teszi.
Zala György monumentális alkotását a Szabadság-szoborcsoportot 1890. október 6-án leplezték le Aradon a kivégzett vértanúk hozzátartozóinak részvételével. Trianon után a román hatóságok először 1923-ban deszkakerítést húztak köréje, majd kormányhatározattal 1925-ben lebontották. Darabjai egy ideig különböző raktárakban kallódtak, később a román hadsereg által használt aradi várba kerültek. Innen 1999-ben szabadult ki a magyar és a román igazságügyminiszter között létrejött megegyezés eredményeként, s a minorita rendház udvarára szállították, ott restaurálták.
Több éves politikai kötélhúzás után 2004 áprilisában újból köztérre állították a Szabadság-szobrot, mellé a 48-as román forradalmárok emlékére egy diadalívet építettek, a teret pedig elnevezték a román-magyar Megbékélés Parkjának.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI
