A kabinet még a nyár közepén kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert arra, hogy tegyen javaslatot a digitális nomádok foglalkoztatását ösztönző, a Magyarországra történő be- és onnan való kiutazásukkal, valamint a tartózkodási jogukkal összefüggő szabályok kialakítására.
De kikről is van szó?
A jogi bikkfanyelvhez szokott kormányhatározat-olvasót akár meg is lepheti, hogy milyen egyszerűen és érthetően írja körül a célcsoportot a jogszabály: „a földrajzilag nem kötött, fejlett technológiai megoldással dolgozó, rugalmas külföldi munkavállalók”. Még plasztikusabban szólva azt mondhatjuk: egy olyan nem mindennapi életformáról van szó, amelyet azok választhatnak maguknak, akiket sem a munkakörük, sem az életkörülményeik nem kötnek egy konkrét helyhez, sőt még országhoz sem. S akik persze anyagilag is fedezni tudják ezzel kapcsolatos vágyuk megvalósítását. Ők egy okoseszköz segítségével és megbízható internet-hozzáféréssel a világ bármely pontjáról el tudják látni a feladataikat, legyen szó a külföldről dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendő Thaiföldről, a szintén dicsért Grúziáról vagy éppen Máltáról. A Roadster életmódmagazin egy korábbi cikke szerint egyébként az amerikai munkavállalók táborában ötmillió körül van azoknak a száma, akik „nomádnak” vallják magukat.
Fehér kártya
A Belügyminisztérium (BM) nem késlekedett a kormány által kért előterjesztés elkészítésével. Az Országgyűlés a napokban már el is kezdte annak a „saláta” jellegű törvényjavaslatnak a megvitatását, amely ezt a kérdést is igyekszik rendezni. A tárca szerint az indítvány kifejezetten elősegíti a digitális nomádok magyarországi beutazását és itt-tartózkodását, s igazodik a munkavégzésük körülményeihez, a rájuk jellemző életvitelhez. Ehhez – mint azt Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára a parlamenti expozéjában elmondta – egy úgynevezett fehér kártya bevezetését javasolják, módosítva a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt.
Az említett iratot mint tartózkodási engedélyt az kaphatná meg, aki
egy másik államban igazoltan foglalkoztatási jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról „fejlett digitális technológiai megoldással” végezné.
A tervek szerint a kártyát az is igényelheti majd, aki külföldi, nyereséges cégben tulajdonos, de innen szeretné irányítani a vállalkozását. A számos megkötés egyike, hogy a dokumentum birtokosa nem folytathat keresőtevékenységet hazánkban, s nem lehet részesedése itteni gazdasági társaságban. A javaslat értelmében az érvényességi idő egy év lenne, amely egyszer és legfeljebb ugyancsak egy esztendőre lenne meghosszabbítható. Fontos szabály továbbá, hogy az ilyen kártyát birtokló harmadik országbeli, azaz nem EU-s állampolgárok hozzátartozóinak – a családi kapcsolatra való hivatkozással – nem állíthatnának ki tartózkodási engedélyt.
Képzések
A digitális nomádság terjedését jól mutatja, hogy ma már különféle felkészítőket is elvégezhetnek azok, akik ezt az életformát szeretnék választani. A többségük egyébként jellemzően informatikai szakember, webdizájner, szoftverfejlesztő, grafikus, de általában egy szövegírónak sem számít a munkavégzés helyszíne. A Figyelő megkereste a megannyi online tanfolyamot kínáló Webuni ügyvezetőjét, akinél arról érdeklődtünk, milyen kurzusokat hirdetnek ebben a témában, és milyen ezeknek a népszerűsége. Pakucs Andrástól megtudtuk:
immár három éve nyújtanak a digitális nomádsággal összefüggő – és egyébként szintén helyszíntől független – képzéseket.
Jelenleg kilenc ilyet kínálnak – jellemzően néhány ezer forintos áron – kifejezetten az ez iránt érdeklődőknek. A témaköröket tekintve pedig igen széles a skála. „Az első bevételem digitális nomádként techtudás nélkül” – szól az egyik cím, és már a kétrészes – kezdőknek és haladóknak szóló – videó nyitóképe is igencsak hívogató, hiszen a háttérben egy egzotikus tengerpartra néző terasz látható, napozóággyal és laptoppal. Egy másik online képzés folyamán azt a tudást szerezhetik meg a hallgatók, hogy miként is váljanak digitális nomáddá, majd hogyan rendezkedjenek be erre az életvitelre. Az ezt elvégzők száma száz fölött van, de összességében már több százan teljesítették valamelyik hasonló tematikájú kurzust – közölte a szakember.
Világjárás
Aki nemcsak arra kíváncsi, hogy az első bevételét miként éri majd el digitális nomádként, az azt a semmiképp sem mellékes ismeretet is elsajátíthatja egy másik felkészítőn, milyen nemzetközi adózási szabályok vonatkoznak az így végzett munkájára. A Világjárás fillérekből! nevű tanfolyam pedig abban ad tanácsokat, hogyan lehet minél olcsóbban külföldre utazni, így például repülőjegyet vásárolni, szállást foglalni – sorolta a lehetőségeket Pakucs András. Megjegyezte:
van több kapcsolódó, például az internetes pénzkeresés módjaiba betekintést nyújtó képzésük is.
Az egyik ilyen egy keresőoptimalizálási (azaz SEO-) tréning, de kínálnak olyan előadást is, amely azt mutatja be, miként nyithat valaki Amazon-webshopot. A szakember elmondta: a Webuni munkavállalói között is többen vannak úgynevezett „digitális tanárok”, azaz akik úgy oktatnak, hogy közben akár a világ másik felén is lehetnek.
Érdeklődtünk, hogy a koronavírus miként érintette a digitális nomádokat. Az ügyvezető ezzel kapcsolatban elsősorban arra mutatott rá:
a pandémia jelentősen megnehezítette ezeknek az embereknek az életét a határok lezárása miatt.
Ugyanakkor arra számít, hogy ha lecseng a járvány, illetve megszűnnek az utazási korlátozások, akkor újra lendületet kap ez az életforma. Már csak azért is, mert a pandémia következtében világszerte nagymértékben megnőtt a távmunkában és az otthon dolgozók aránya. Sok cég pedig arra jött rá, hogy így is ugyanúgy működtethető az üzletmenet, ami azt jelenti, hogy a vírusidőszak után – részben vagy egészében – megtartják ezt a munkaformát – magyarázta Pakucs András, hozzátéve: az elmúlt másfél év az otthonról tanulás népszerűségét is számottevően növelte.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
Szingapúri magyar startupper fektetett egy hazai innovációs közösségbe
(Borítókép: Getty Images)
