Whittlesey szerint ez az akció egyrészt egy visszaélés az amerikai adófizetők pénzével, és rendkívül sértő a magyarokra nézve.
“Miért? A kezdők kedvéért, Magyarország jó NATO szövetséges, ahol szabad és egészséges viták zajlanak a politikáról. A magyarok aligha félnek attól, hogy megvitassák országuk jövőjét mindenféle létező médiacsatornán” – véli Whittlesey. Itt be is fejezhetnénk a szemlénket egy “Köszönjük szépen! Viszláttal”, de a volt nagykövet ír még olyan dolgokat, amit Heller Ágnes és Schilling Árpád gyomra nem vesz be, úgyhogy az ő kedvükért folytatjuk.
Whittlesey úgy fogalmaz, hogy amikor először hallott erről a projektről, a politikai radarja jelezni kezdett. Reagan nagykövete pontosan tudja, hogy nekünk magyaroknak nem túl régi emlékeink vannak a szovjet elnyomó hatalomról, ezért megérti, ha éberek vagyunk az ilyen külső beavatkozásokat illetően a nehezen megszerzett demokráciánkban.
Az irodát, amely a kezdeményezést elindította Whittlesey orvellinek nevezte, aminek láttán Trump kétségtelenül dühös lesz. Hozzátett, a tisztviselők, akik ezt kitalálták, nyilvánvalóan az előző adminisztrációból maradtak hátra.
Ezek után megemlíti, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, ha az amerikai diplomaták jobban beszélnének magyarul, tudnák mennyi kormánykritikus orgánum van Magyarországon.
A tapasztalt politikus és diplomata szerint nem nehéz összerakni a képet: ezek a tisztviselők, akik túlnyomórészt globalisták nem szeretik Orbán Viktor nézeteit, mert nem követi a Soros György által kitalált és támogatott eszméket. Whittlesey el is árulja, szerinte miért nem. “ A magyarok jól ismerik a nyílt határok következményeit” mivel Magyarország sokat szenvedett a muszlim török hódoltság alatt. Hozzátette: a globalistákat viszont nem érdeklik ezek a történelmi tapasztalatok, se a nemzeti szuverenitás, a keresztény hagyományokról nem is beszélve. Az sem számít nekik, hogy a magyar vezetés nézetei erős támogatást élveznek a társadalom irányából, és a kormány szabad és nyílt választásokon keresztül jutott hatalmához.
Whittlesey azt javasolja az amerikai bürokratáknak, hogy inkább spórolják meg az adófizetők 700 ezer dollárját, és hagyják a magyar emberekre, hogy kiket olvassanak, vagy kikre hallgassanak. Ha ezek a bürokraták mégis nagyon aggódnak a sajtószabadságért, akkor inkább Franciaországgal Nagy-Britanniával, vagy Németországgal foglalkozzanak, ahol “állami és állami tulajdonban lévő média uralja a hullámokat”. A kormánynak pedig azt tanácsolja, hogy szakítson Obama külső beavatkozásokra épülő külpolitikai gyakorlatával, és ne szóljon bele a 2018-as magyarországi választásokba.
