A Magyar Autóklub panasza nyomán indult vizsgálat. A szervezet problémákat jelzett a bonus-malus rendszer szabályozásával és a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.
A rendelet a Magyar Autóklub szerint korlátozás nélküli felhatalmazást ad a biztosítóknak, amely alapján a társaságok egyes kártörténeti adatokat korrekciós tényezőként is figyelembe vehetnek a biztosítási díjak megállapításakor. Az autóklub a biztosítási díjak gyorsan változó jellegét, valamint a károkozói pótdíj alkalmazásának gyakorlatát is sérelmezte – olvasható az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala honlapján megjelent közleményben.
A beadvány alapján felvetődött a jogbiztonság követelményének sérelme, illetve közvetlen veszélyének a gyanúja, így az ombudsman vizsgálatot indított. Ennek keretében megkereste a pénzügyminisztert, a Magyar Biztosítók Szövetségét, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bankot.
Panaszában a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke azt kifogásolta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat érintő díjképzéssel kapcsolatban, hogy a rendszerben
a díjemelés módja és mértéke egész képtelen eredményekre vezet.
Kovács Kázmér példákat is bemutatott. Mint írta, adott esetben egy olyan biztosítottnak, aki tíz éve kármentes volt, első károkozás esetén is a 40 ezer forintos díja annak négyszeresét meghaladó összegre, akár 170 ezer forintra emelkedhet. Ha ugyanaz a tulajdonos esetleg két gépkocsit üzemeltet, akkor a 200 ezer forintos károkozása esetén a kétszer 40 ezer forintos díja kétszer 170 ezer forintra emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja.
Kovács szerint további anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan marad, ez azonban nem érinti a biztosító által alkalmazott károkozói pótdíj mértékét.
Így még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító cég semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát.
Kovács úgy látja, a miniszteri rendelet a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a károkozás díjmegállapítási jogát az egyes biztosítókra „delegálja”, továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók 40-50 oldalas apró betűs feltételeikben akár naponta változtathatják a díj mértékét. Az egyik biztosító például egy hónapon belül háromszor is változtatta a díjat, a korlátozás csak annyi, hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hoznia.
A Magyar Autóklub álláspontja szerint a 2009. évi vonatkozó törvény hivatkozott pontja arra nem adott felhatalmazást a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, hogy a biztosítóknak biztosítsa: a kártörténeti adatokat a biztosítási díjaik megállapítása során további korrekciós tényezőként szabadon és kizárólag saját belátásuk szerint önkényesen vehessék figyelembe. Éppen ellenkezőleg, a törvényi felhatalmazás azon szabályok megalkotására vonatkozott, melyek rögzítik a kártörténeti adatok felhasználásának kereteit. A hivatkozott NGM rendelet vonatkozó pontja túllép a törvényi felhatalmazáson, és a szabályalkotást az üzletileg érdekelt biztosítókra bízza. A Magyar Autóklub álláspontja szerint ez az eljárás sérti a jogállamiság alapvető követelményeit – olvasható a szervezet közleményében.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közölte:
álláspontjuk szerint a károkozói pótdíjak kapcsán kiemelt probléma, hogy az ügyfelek emlékezetére bízzák, a tarifák megállapításánál milyen kártörténeti adatokat adnak meg.
Jelezték:
a rosszul megadott dátumok is nagyon jelentős eltérést tudnak okozni a kalkulált díjakban.
Mivel az egyes biztosítók nagyon eltérő károkozói szorzószámokat alkalmaznak, ráadásul az általuk vizsgált kártörténeti időszak is jelentősen eltér egymástól, könnyen előfordulhat, hogy a választott biztosító tarifája a helyes kártörténeti adatokkal számítva az ügyfél számára jóval előnytelenebb lesz, mint más biztosítók díja.
Amennyiben a mostani szabályozás a jövőben is fennmarad, a fogyasztók alapvető érdeke, hogy a pontos tarifa-megállapítás érdekében az alkuszok is hozzáférhessenek az ügyfelüknek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben (KKNYR) tárolt adataihoz, így előzve meg a hibás díjkalkulációt és az előnytelen biztosítási szerződések megkötését – olvasható a FBAMSZ közleményben.
Címlapkép: Pixabay
