– Milyen főbb trendek határozhatják meg a munkaerőpiacot a harmadik hullám lecsengése után?
– A koronavírus-járvány által okozott hirtelen és drasztikus munkaerőpiaci hullámzást követően is a toborzás került a fókuszba. Alacsony szintű munkanélküliségi ráta, rengeteg munkalehetőség és kevés dolgozó, tehát munkaerőhiány jellemzi a piacot.
– Egy hír szerint nemzetközi szinten tendencia, hogy a Covid visszaszorulása után egy kisebb felmondási láz lett úrrá a korlátozások folyamán fásulttá vált munkavállalók részéről. Ön is így látja?
– Nem nevezném felmondási láznak a jelenleg zajló folyamatokat. Inkább a pandémia előtt már megszokottá vált trend folytatódik: a dolgozók válogatnak, cserélik a munkahelyeiket, folyik a foglalkoztatók közötti „népvándorlás”. A stabil munkahelyek, munkáltatói márkák a vonzók, a pandémia alatt rosszabbul teljesített vagy magát a járványt és annak hatásait rosszul kezelt/kezelő munkáltatóktól elpártolnak a foglalkoztatottak.
– De mégis nagy most a mozgás.
– Igen, ám a munkahelyek közötti vándorlás, a fluktuáció azért csúcsosodik ki most, mert enyhült a pandémiával kapcsolatos veszélyérzet, a munkavállalók sokkal bátrabban váltanak munkahelyet, mint hat hónappal ezelőtt, amikor a nagyobb bizonytalanság miatt a stabilitás elsőrendű fontosságú volt.
– Azt is lehet hallani, hogy szinte hüvelykujjszabály lett a home office, a két-három napos otthoni munkavégzés. Igaz ez?
– Erre nincs általánosan elfogadott gyakorlat, s nincs is rá feltétlenül szükség. Azt látjuk, hogy iparág- és vállalatfüggő megoldások születnek arra vonatkozóan, hogy hol milyen (hibrid) modell lesz a nyerő. Van olyan cég, ahol teljes home office-ra állnak át, van, ahol a heti egynapos otthon történő munkavégzés működik majd, máshol meg egyáltalán nem lesz lehetőség home office-ra.
– Mely ágazatok nem szeretik az otthoni munkát azok közül, amelyekben pedig elvben lehetőség lenne erre?
– Szerintem ez nem érzelmi kérdés. Amelyik iparág, illetve vállalat biztosítani tudja a nagy vevői elégedettséget és a zavartalan működést mondjuk akár teljes home office mellett, s ezzel a társaság munkavállalói is azonosulni tudnak, ott ez lehet a jövő. Fontos látni, hogy az otthonról történő munkavégzés akkor jó, ha mind a foglalkoztatónak, mind a dolgozónak kedvezőbb körülményeket teremt, mint a home office-tól teljesen mentes munkarend. És igen, ahogyan a kérdésben is benne volt: vásárlókat kiszolgáló iparágakban, a közvetlenül a gyártás területén dolgozó munkavállalóknál értelemszerűen nem jöhet szóba a home office.
– De vannak olyan területek, ahol a járvány előtt kevéssé volt jellemző, mára azonban terjed az otthoni munkavégzés szélesebb körű lehetősége. Gondolok itt az irodában végzett pénzügyi, szolgáltató központi és egyéb háttértevékenységekre.
– Igen, az SSC/BSC/pénzügy/számvitel esetében, a back office típusú tevékenységeknél inkább működik a home office. Még egyszer alá kell húznom azonban azt, hogy ha a munkavállalók nem „díjazzák” a teljes home office-t, akkor pusztán a trendeket követve, „divatból” azt egyetlen vállalatnak sem érdemes erőltetnie.
– Melyik az a néhány terület, ahol nagyon megugrott a digitalizáció, a robotizálás, az automatizálás?
– A digitalizáció, a robotizáció az élet és a gazdaság szinte minden területén érezteti a hatását. A modern kávéfőző automatát is tekinthetjük egy robotnak, amellyel gyorsabb és egyszerűbb elkészíteni a finom feketét… Egy autógyár hegesztőrobotjai precízen, alacsony hibaszinten, fáradhatatlanul hegesztik össze az autó karosszériaelemeit. A logisztikát segítő digitális eszközök megkönnyítik a raktározási munkát. A HR területén eltűnik a papír, és kizárólag digitális dokumentumokat fogunk használni, s még hosszan sorolhatnám.
– Érthető, de a hagyományos munkahelyek szerepe nem változott meg az elmúlt évtizedben, vagy akár a Covid miatt?
– Természetesen változnak a gyártási folyamatok az automatizáció okán is, hiszen szüntelenül fejlődik a technológia. A gépekkel egyszerűbben, pontosabban, olcsóbban elvégezhető munkafolyamatokat egyre inkább a gépek végzik. Az elmúlt években persze még tovább nőtt a technológia szerepe. Erre a fejlődésre meglátásom szerint a pandémia nem volt érdemi hatással, hiszen ez már évtizedek – tágabban tekintve évszázadok – óta zajlik.
– Most, a pandémia visszaszorulásával nálunk a jelentősebb hozzáadott értéket keresik a cégek, vagy az egyszerűbb munkahelyeken is nagyobb a hiány?
– Teljes körű és súlyos a munkaerőhiány: mind az egyszerűbb, alacsonyabb szintű képzettséget igénylő munkahelyek esetében, mind pedig a nagyobb hozzáadott értékű pozícióknál jelentős toborzási nehézségekkel kell számolni manapság.
– Elértük a munkaerőpiac felső határát? Segít nyáron a diákmunka, javul a nemzetközi munkaerő beáramlása?
– Igen, a munkaerőpiacnak van felső korlátja, amelyet a munkaképes korú lakosok száma, kompetenciaszintje, munkavállalási hajlandósága határoz meg. A diákmunka, a nemrég életre kelt nyugdíjas-szövetkezetek tevékenysége és a 407/2021-es kormányrendeletben foglaltak szerint a nemzetközi munkaerő bevonása viszont az utóbbi hónapokban nagy segítséget jelentett a foglalkoztatóknak.
– Érzékelhetők a kormányzati könnyítések kedvező hatásai a magyar munkaerőpiacon?
– A kormányzat új gazdaságélénkítő programjából az említett 407/2021-es rendeletben jelent meg konkrétan a magyar munkaerőpiacot segítő lépés, amely remélhetőleg lehetővé teszi külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzését legálisan, gyorsan és magas szinten kontrollált, biztonságos módon. Így például az Ukrajnából érkező, hazánkban dolgozó munkaerő jól teljesít, nagyon hasznos a munkavégzése a magyar gazdaság számára. Persze a véleményem szerint. Ugyanúgy, ahogy például Ausztria számára is jelentős értéket teremtenek az ott dolgozó honfitársaink. A Magyarországon belüli munkavégzési céllal történő vándorlás, mobilitás ugyanakkor mára jelentősen lelassult. Ezt a mostani támogatások hatékonyabbá tételével lehetne újra felpörgetni, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy erre szükség lesz, hiszen Kelet-Magyarországra is számos munkahelyteremtő beruházás érkezett és érkezik a jövőben.
– Visszatértek hozzánk dolgozni a Covid miatt tömegesen hazaköltözött munkások?
– Igen, a korábbi félelem, a határzárak és egyéb korlátozások már egyre kevésbé jellemzők, pontosabban fogalmazva: a nemzeti gazdaságok működni akarnak, működniük kell, s a működni akaró gazdaságokba vissza kell, hogy áramoljon a munkaerő. És így is van: a munkaerő nagy része már vissza is áramlott, és 2021 tavaszára-nyarára megjelentek a szezonális munkalehetőségek is, melyek a téli hónapokban hiányoznak. A magyar kormány gazdaságélénkítő intézkedései pont arra hatnak, hogy a korábbi ritmusra pörgessék fel a gazdaságot.
– Melyek a fő különbségek a 2019-es és a 2021-es munkaerőpiac között? Hiszen például a külföldi turizmus még ma sem a régi, tízezrek veszítették el a megélhetésüket a határon túlról érkező vendégekre építő ágazatban.
– Inkább azt mondanám, hogy 2019 nyara és 2021 nyara közt igen nagy a hasonlóság, mert ugyanúgy munkaerőhiány van. Csupán annyi a különbség, hogy egy-két iparág még valóban nem tért magához.
– Mondana erre példát?
– Igen, például a horecaszektorban regionálisan még nagy a baj. Elég, ha megnézzük a belföldi turistákra alig építő budapesti vendéglátó- és szállodaipart. Ráadásul eközben sokan hagyták el a szakmát, s nem éppen ideiglenesen, emiatt pedig vidéken is hiányoznak a szakácsok, a hotelekből a szobaszemélyzet és a hasonló munkaerő.
– S mi a helyzet a pályaelhagyókkal?
– A dolgozni akarók a Covid után a stabilabb munkahelyek, iparágak felé mozognak. A munkanélküliségi ráta még magasabb, mint 2019-ben volt, s várhatóan továbbra is csökken majd a munkaerő-kínálat. Aki dolgozni akar, az mindenképpen talál munkalehetőséget.
– Folyamatosan bővül a vállalkozásuk, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó WHC. Debrecenben nemrég nyílt kirendeltségük. Mi a stratégia? Csak nem a BMW érkezésén alapszik?
– A debreceni képviselet megnyitása egy évekre előre meghatározott hálózatépítési tervünk része. Nem a BMW autógyár érkezése indukálta az irodanyitást, hanem a WHC üzletpolitikája. A régió gazdasági fejlődése természetesen erősíti majd cégünk jelenlétét a térségben. Az ügyfeleink munkaerőigényeit és a munkavállalókat magas színvonalon kiszolgáló egységet hozunk létre Debrecenben.
– A múlt év végén már Szlovákiában is nyitottak irodát. Miért?
– A szlovákiai piacra lépésünk ugyanannak a hálózatépítési tervnek a része, amelyről Debrecen esetében beszélünk, annyi különbséggel, hogy ez nem a hazai, hanem a nemzetközi építkezési koncepciónkhoz tartozik. A WHC magyar cégként nemzetközi vizekre evez, az ottani munkaerőpiac szintjén működő társasággá válunk. A tulajdonosi döntésnek megfelelően magyar „multit” építünk.
Az interjú a Figyelő hetilap augusztus 5-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Henrik Sorensen, Getty Images)
