„A forint elmúlt napokban látott gyengélkedése sem indokolja a jegybank túlzott óvatosságát. Ezért annak van nagyobb esélye, hogy végül 100 bázisponttal csökkenti az alapkamatot” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeiesen Bank vezető elemzője. Kedden tartja 2024 első kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amelynek alaphangját két héttel korábban Virág Barnabás megadta. Az alelnök egy bécsi konferencián arról beszélt, hogy a jegybank mérlegeli, hogy az eddigi 75 bázispontos kamatcsökkentési tempó után pár hónapra áttérjen-e a nagyobb, 100 bázispontos vágásokra.
Bár a jegybankár vélhetően így próbálta felkészíteni a piacokat, a forint az üzenetet mindenesetre nem viselte jól, azóta folyamatosan veszít az értékéből. Ebben persze legalább annyira szerepet játszik az MNB nagyobb lazításra tett javaslata, mint a kormány ötlete a hitelkamatok dkj hozamokhoz való kötéséről, vagy az uniós viták kiéleződése.
Újra 10 százalék alatt lehet az alapkamat
A mostani nagyobb kamatvágás tétje nem más, hogy a jegybank által is előzetesen kommunikált februárhoz képest egy hónappal korábban, már januárban 10 százalék alá csökken-e e az alapkamat, ami egy 100 bázispontos vágással 9,75 százalékra mérséklődhetne.
Török Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy más az üzenete van annak, hogy 100 vagy 75 bázispontos csökkentést hajt végre az MNB. Előbbi esetében azt üzeni, hogy a saját értékelése és a fundamentumok alapján lehet gyorsítani, utóbbi esetében pedig, hogy nagyon fontosak neki a rövid távú forint mozgások. A forint kapcsán arra világított rá, hogy alapvetően olyan egyszeri hírek mozgatják az árfolyamát, mint az uniós források körüli huzavona.
Szerinte a fundamentumok egyáltalán nem indokolják a hazai fizetőeszköz gyengülését, főleg, hogy az inflációs kép továbbra is pozitív. Decemberben 5,5 százalék volt az infláció, ami januárban szinte biztosan benéz 5 százalék alá, sőt van már olyan elemző, aki nem zárja ki, hogy a 4 százalékos jegybanki célsávba visszatér rögtön az év elején.
400 forintos árfolyam sem kizárt, ha elhúzódik a konfliktus az EU-val
Érdekes egybeesés, a monetáris tanács pont azon a héten ülésezik, amikor az EU tanácsa is, utóbbi pedig nem mentes a fenyegetőzésektől és nyomásgyakorlástól, ami elől a forint sem tudott kibújni (cikkünk írásakor 389 eurós jegyzés fölött tartózkodott az árfolyam). Így nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben miképp reagál az MNB.
Fundamentálisan nem kellene tovább gyengülnie a forintnak, viszont ha felmerül az unióval való viszony végleges elromlásának lehetősége, akkor tovább eshet az árfolyam, akár a 400-as szintig – mondta a Világgazdaságnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője, aki ennek ellenére is arra számít, gyorsítani fog a keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács és 100 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. Emlékeztetett rá, hogy Virág Barnabás az infláció vártnál gyorsabb csökkenésére és a külkereskedelmi mérleg javulására hivatkozott a 100 bázispontos csökkentés melletti érvelésekor, az elemző szerint „ebbe a képbe belezavart” a forint azóta látott esése, ami szerinte még mindig nem az a szint, ami kényelmetlen lenne a jegybanknak. Bár az is igaz, hogyha az MNB továbbra is adatvezérelten működik, abban az is benne van, hogy ha nagyon elromlik a helyzet, akkor felmerülhet, hogy idő előtt leállítja a kamatcsökkentési ciklust.
Már a nyáron is lezárulhat a kamatcsökkentési periódus
Mindenesetre az Erste Bank elemzője szerint nem ez az alapforgatókönyv, hanem, hogy tovább csökkenti a kamatokat a következő hónapokban és a nyári hónapokban elérjük a 6-7 százalékos alapkamatot. Viszont itt szerinte be is fejezheti, és akár hosszabb szünetet is tarthat, bár azt is megjegyezte, hogy „nagyon bizonytalan még ez a történet”.
Török Zoltán ugyanakkor úgy véli, 5,5 százalékon zárhat az év végén az alapkamat, amihez viszont nagyon sokféle módon juthat el a jegybank. Ebből a szempontból pedig szerinte teljesen lényegtelen, hogy januárban 75 vagy 100 bázispontos vágást hajt-e végre.
A cikk itt olvasható.
