A hét második felében több adatot is közöl a KSH – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, szerdán a lakásépítések negyedik negyedévi és 2022 egészére vonatkozó adatai jelennek meg. A tavalyi első három negyedévben 7,7 százalékkal több lakás épült Magyarországon, mint 2021 azonos időszakában. Ezen belül az egyes településtípusokon a folyamatok eltérően alakultak. A legnagyobb, 36,3 százalékos bővülés a községeket jellemezte, ezt követte a megyei jogú városok 22,0 százalékos és a többi város 7,7 százalékos növekedése. Budapesten ugyanakkor tizedével csökkent az új lakások száma, azonban a kiadott építési engedélyeknél itt figyelhető meg a legnagyobb emelkedés – azok száma közel a megelőző évi duplájára nőtt. A lakásépítések kapcsán a tavalyi év egészét tekintve növekedésre számítunk. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ebben a 2022. IV. negyedéves érték szerepe különösen is jelentős, hiszen az elkészült lakások számottevő részét ekkor adják át – 2020-ban 54, 2021-ben pedig a lakások 36 százalékát adták át az utolsó negyedévben – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A lakásépítések kapcsán a tavalyi év egészét tekintve növekedésre számítunk, viszont a legtöbb ingatlant a negyedik negyedévben adták át
Fotó: Kallus György / Világgazdaság / Kallus György
Csütörtökön a 2022. decemberi kereseti adatokat ismerhetjük meg. Tavaly novemberben a keresetek átlagosan 16,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A keresetek növekedését nagyrészt az év eleji béremelések okozták, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi emelése mellett a munkaerőhiány is hajtott. Ugyanakkor a reálkereset 2022 novemberében 4,7 százalékkal csökkent az elszabaduló infláció miatt. A decemberi adatban a keresetek átlagos növekedési üteme megfelelhet a korábbi hónapokban megfigyeltnek, ettől esetleg a korábbinál alacsonyabb vagy magasabb év végi bónuszfizetés okozhat eltérést. Az év egészét tekintve a reálkeresetek emelkedése pozitív maradhatott, mintegy 3 százalékot tehetett ki. A kereseti adatoknál a januári érték lesz majd igazán izgalmas, hiszen ez ad képet arról, hogy a vállalkozások milyen mértékben emelték a béreket az év elején.
Pénteken a januári foglalkoztatási adatokat teszi közzé a Hivatal. A foglalkoztatás az elmúlt időszakban magas szinten tetőzött, tartósan 4,7 millió fő fölött alakult, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet. Ugyanakkor – mutatott rá Regős Gábor – az energiaválság nyomán és a fokozódó aktivitás miatt a munkanélküliség már kismértékben növekedett, tavaly decemberben 3,9 százalékot tett ki, amely azonban még mindig inkább egy munkaerőhiányos gazdaságot ír le. Januárra a foglalkoztatás a szezonális hatások nyomán vélhetően csökkent, és a munkanélküliségi ráta sem kizárt, hogy elérte a 4 százalékot.
Szerdán teszi közzé a Pénzügyminisztérium a januári államháztartási folyamatokról szóló részletes tájékoztatóját. A gyorstájékoztatóból tudjuk, hogy a központi alrendszer az év első hónapjában 143,6 milliárd forint hiányt halmozott fel, szemben a januárban elmúlt években jellemzővé vált többlettel. A részletes tájékoztatóból megismerjük a bevételi és a kiadási oldal alakulását. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a januári bevételek még a 2022. decemberi jövedelmek alapján keletkeztek, így ebből például az év eleji béremelésekre vonatkozóan még nem tudunk következtetéseket levonni.
Az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő 2022. decemberi építőipari adatokat, a kedden napvilágot látó 2022. december-2023. januári gázfogyasztási adatokat és a csütörtökön megjelenő januári inflációs adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Ismertette, tavaly novemberben az építőipar teljesítménye az Európai Unióban 0,4, míg az eurózónában 0,8 százalékkal maradt el az előző havi szintjétől, míg az Eurostat éves alapon 1,8, illetve 1,3 százalékos bővülést mért. Ugyanakkor az egyes országok adatai között jelentős eltérés látszik – ha csak a környező országokat nézzük is: éves alapon Szlovéniában 44,0 százalékkal emelkedett az ágazat teljesítménye, míg Szlovákiában 5,8 százalékkal mérséklődött. Az új adatközlés adatai azért is lesznek érdekesek, mert a havi alapú indexet a magyarhoz hasonlóan jelentős hullámzás jellemzi: egyik hónapban csökkenés történik, a másikban növekedés.
A 2022. augusztus-novemberi időszakban a gázfogyasztás Európa-szerte visszaesett, az uniós átlagot tekintve 20,1 százalékkal. Csupán két tagországban, Máltán és Szlovákiában emelkedett a fogyasztás, miközben a legnagyobb mérséklődést Finnországban (-52,7 százalék), Lettországban (-43,2, százalék) és Litvániában (-41,6 százalék) mérték. Hazánkban a visszaesés az uniós átlagnak megfelelően alakult. Az új adatból kiderül, hogy a szokásosnál enyhébb télen sikerült-e még nagyobb mértékben visszaszorítani a gázfogyasztást.
Az előzetes becslés szerint januárban az eurózóna inflációja az előző havi 9,2 százalékról 8,5 százalékra csökkent, azaz már szemmel láthatóan is mérséklődött a tavaly októberi 10,6 százalékos csúcshoz képest. Ebben az energiaárak inflációjának lassulása játszik szerepet – a 2022. októberi 41,5 százalékhoz képest januárban ez már csak 17,2 százalékot tett ki. Ezt a világpiaci energiaárak csökkenése, illetve a magas árak bázisba kerülése magyarázza. Tavaly októberhez képest azonban gyorsult és 14,1 százalékot tett ki az élelmiszerek inflációja, így teljes mértékben még nem lehet fellélegezni az inflációs nyomás alól. Az új adatközlésből kiderül, hogy hogyan alakult az Európai Unió egészének pénzromlása, illetve láthatjuk a nem eurózóna tagországok adatait is.
Borítókép: Shutterstock
