A szövetség szerint ez összefügg a koronavírus-járvány okozta általános megtorpanással, de emellett az építőanyagok forgalma viszonylag pontosan leképezte a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával befejeződő építkezések anyagigényeit, a viszonylag kis számú újlakás-projektet.
Az égetett kerámia téglánál a második negyedévben és júliusban főként stagnálást, illetve egyes gyártóknál egyszámjegyű csökkenést tapasztaltak az első negyedévi 10-20 százalékos visszaesést követően. Az árak stagnálhattak vagy akár csökkenhettek is, mivel egyes téglagyártóknál jelentős készletek halmozódtak fel.
Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet a második negyedév elején az első negyedév fokozott felhalmozását követően jelentősen, akár 20-25 százalékkal is visszaesett, azonban a második negyedév közepétől, a számos befejeződő újlakás-projekt és kisebb ipari projektek eredményeként vissza tudott erősödni, így az egyes termékcsoportok volumene a második negyedévben és júliusban jellemzően 5-10 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakától.
A MÉASZ reméli, hogy az őszi gazdaságvédelmi intézkedések során olyan beruházásokat támogató, ösztönző kormányzati döntések születnek, amelyek segítik az építésgazdaság egyre növekvő hozzájárulásának megtartását, növelését a GDP-hez (bruttó hazai termék), különösképp az újlakások építésének, és a meglévő lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének támogatásán keresztül.
Ezekre megfelelő és a gazdaságot hatékonyan fehérítő megoldás lenne a 27 százalék és az 5 százalék közötti áfakülönbség visszatérítése – a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) magánerős beruházás mintájára – számlakötelezettség mellett, olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonosokhoz kerüljön. Ez országos viszonylatban illeszkedne a meglévő csok intézkedésekhez, és jól egészítené ki a rozsdaövezetekre már bejelentett, 5 százalékos újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntéseket is – írta a MÉASZ.
(Borítókép: MTI)
