Egyes becslések szerint az 156 milliárd dollár értékű ukrán GDP-nek csaknem a felét, mások szerint az egyharmadát teszi ki az árnyékgazdaság. Danilo Hetymancev, a kijevi parlament pénzügyi bizottságának az elnöke tavasszal 50 százalékot, a gazdasági tárca novemberben 31 százalékot említett.
A karpat.in.ua hírportál idéz néhány adatot a kijevi CASE gazdaságkutató intézet pár napja közzétett elemzéséből, amely számba veszi az államkasszát leginkább károsító csalásokat.
Az első helyre a borítékos pénzeket sorolta.
Legkevesebb 60, legtöbb 230 milliárd hrivnyára (2,2-8,4 milliárd dollárra) becsülik a részben vagy egészben zsebbe adott bérek összegét. Idén júliusban Olekszij Ljubcsenko első miniszterelnök-helyettes kijelentette, 10 millió ukrán állampolgárnak nincs hivatalos jövedelme. Ő 500 milliárdos (18,3 milliárd dollár) kárt említett.
Az szja-csalást a rangsorban a csempészet, illetve a vámszabályok egyéb megsértése követi: gyakorlat az áruk vámértékének az alábecslése, vagy az, hogy a tranzitra bejelentet árut, valójában Ukrajnában értékesítik.
A szakértők szerint a csempészet mértéke eléri a 226-380 milliárd hrivnyát (8,3-14 milliárd dollárt) évente.
Az ukrán nagyvállalkozók offshore cégei révén kieső adóbevételt évi 120-200 milliárd hrivnyára becslik, az áfacsalás is hasonló szintű kárt okoz az államkasszának.
A földbérlettel kapcsolatos szerződések, a hamisított termékek forgalmazása, az adókedvezményekkel való visszaélés egyenként nagy tételektől fosztja meg költségvetés bevételeit. Oleh Hetman az elemzést végző intézet képviselője szerint az elmúlt években az offshore-ügyletek és az áfa-csalások mértéke csökkent, de földpiac liberalizálása is mérsékelte a veszteségeket, viszont a borítékos bér és a csempészet volumene egyre növekszik Ukrajnában.
(Borítókép: Getty Images)
