A közeg, amely jellemez minket, sokkal inkább egy háborús gazdasági közeg jellegzetességeit mutatja – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Infláció, stagfláció, recesszió – Mire számíthatunk 2023-ban? című rendezvényén. A jegybankár szerint egy ilyen időszakban kell megtalálni azt a gazdaságpolitikát, amellyel meg tudjuk őrizni a stabilitást. Hozzátette, hogy a növekedési képességet ebben az időszakban is biztosítani kell. A növekedési várakozásokról elmondta, általános az a kép, hogy lényegesen alacsonyabb növekedés a jellemző, ez minden térséget együttesen határoz meg, szemben a 2008-as válsággal, amikor az ázsiai régió támaszt tudott adni a bővülésnek.
A 2023-as év tekintetében a tendenciák romlottak, kifejezetten alacsony növekedési előrejelzések láthatók Európában. Kínában 4 és 5 százalék között prognosztizálják az ütemét, ám az ország korábban folyamatosan 10 százalék körüli adatokat produkált, tehát ott is érdemi lassulás történt.
A harmadik negyedéves GDP-adatok pozitív meglepetést okoztak Európában – mondta Virág Barnabás, aki szerint annak ellenére, hogy háborús közegben működik az európai gazdaság, jobban néz ki, mint amit előzetesen lehetett várni.
Az MNB alelnöke szerint a recesszió esélye velünk van továbbra is, de a mélysége talán nem lesz olyan súlyos. Az inflációra rátérve elmondta, hogy októberben több mint 50 országban regisztráltak két számjegyű inflációt. Szerinte egy új világba megyünk át a magasabb inflációval, ennek oka, hogy a demográfia a munkaerőpiac ellen hat, ez emeli a béreket. Magyarországon is ezt látni, a béreket emelni kell – fogalmazott.
Az energiafronton is az látszik, hogy nem fog visszasüllyedni az energiahordozók ára olyan alacsony szintre, amilyet korábban láttunk, a geopolitika és a zöldátállás is ezt erősíti.
Egy új világra áll át a világgazdaság, tartósan magasabb inflációs nyomásra kell felkészülni – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fiskális és a monetáris politikának ezt a folyamatot meg kell állítania, ehhez beruházásokra van szükség, amelyek javítják az energiahatékonyságot. Közeleg az inflációs fordulat – emelte ki, hozzátéve, hogy van olyan 30-40 ország, ahol az infláció már nem emelkedik tovább, aminek négy oka van szerinte:
- Az európai tőzsdei gázárak a nyári csúcsértékeket követően jelentősen mérséklődtek, de mértékük még mindig a hatszorosa annak, mint korábban.
- A globális értékláncokban lévő surlódás a historikus csúcsról erősen csökkent.
- A szállítási költségek közelítik a koronavírus-járvány előtti szinteket.
- Az élelmiszerárak is korrekciót mutatnak.
Jelezte, hogy a fordulat nem jelenti azt, hogy visszatérünk a korábbi alacsony inflációs közeghez. Ráadásul ami igazán probléma szerinte, hogy a magas energiaár tartós növekedési és versenyképességi gondokat okozhat Európa számára, mivel Amerikában alacsonyabbak az árak.
Európa hatszoros áron veszi a gázt Amerikához képest. A régió kockázati megítélését különösen érzékenyen érinti a háború Virág Barnabás szerint. Ez egyrészt a földrajzi elhelyezkedésünkből fakad, a befektetők ugyanis másképp kezelik a háborúhoz közel lévő országokat. Másrészt az energiakitettségük is magasabb ezeknek az országoknak. Magyarország energiaszámlája 4-5 milliárd euró volt korábban, ez idén 15-16 milliárd lesz, ez magyarázza a folyó fizetési mérleg drasztikus romlását.
Minél távolabb van valaki a háborútól, annál alacsonyabb infláció sújtja – emelte ki, hozzátéve, hogy inflációs vasfüggöny húzódik Európában. A hazai inflációs mutatóról elmondta, hogy a régiós mezőny felső harmadában található. A munkanélküliségi rátánk viszont változatlanul historikusan alacsony. Ez szorosan összefügg a demográfiai hanyatlással és a munkaerőhiánnyal, szerinte mindenki próbálja megtartani a munkaerőt.
Úgy látja, hogy a munkaerőpiac kevésbé fog reagálni, mint a korábbi válságok alatt. Ahol változás indult el, azok a reálbérek. Magyarországon 15 százalék körül alakul a bérdinamika, az inflációs ráta viszont a 20 százalékos tartományba lépett szeptemberben, tehát a reálbérek csökkenésén keresztül a belső kereslet is visszaesik. A vállalkozások azt fogják érezni, hogy egyre nehezebb áthárítani a költséghatásokat. Alkalmazkodás figyelhető meg az energiafelhasználás terén, de szerinte ez szükségszerű is, mivel energiaimportőrök vagyunk. Az idei év végéig az infláció emelkedésére számítunk, ebben meghatározó lesz az élelmiszerárak emelkedése – mondta. Megismételte, hogy egy-két kellemetlen meglepetés még benne van a pakliban. Nagyobb ütemű mérséklődés az inflációban az év második felében és inkább ősszel várható.
Jó eséllyel egy számjegyű lehet az infláció jövő év végén – mondta az MNB alelnöke. Virág Barnabás szerint a koronavírus-járvány gazdasági kezelése jól sikerült, folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása, ami azért nem mindig volt így korábban. A gázfogyasztás alkalmazkodása nem járt együtt a német ipari kibocsátás érdemi visszaesésével, ami szerinte jó hír, mert a magyar ipar kitett a német iparnak. A magyar ipari termelés is jól néz ki, ami azért fontos, mert a folyó fizetési mérleg hiányát is javíthatja. Jelezte, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának mélypontján túl vagyunk, a jövőben pedig fokozatosan javulhat. A növekedésben arra számít Virág Barnabás, hogy idén 4-4,5 százalékos lehet, 2023-ban 1 százalék körül lesz, de sikerül elkerülni a mély recessziót Magyarországon. A növekedési többletünket meg tudjuk tartani. A gyorsan változó környezetben a régiós jegybankok összetett monetáris politikai stratégiát folytatnak, amelynek keretében a kamatlábak emelése mellett célzott eszközöket is alkalmaznak. A Magyar Nemzeti Bank lépéseiről elmondta, hogy Magyarország hajtotta végre a legnagyobb kamatemelést, 2021 júniusa óta 16 lépésben mintegy 12 százalékponttal emelte az irányadó rátáját.
Tartósan velünk maradhat a 13 százalékos alapkamat – mondta, hozzátéve, hogy az árstabilitásnak nincs alternatívája, továbbra is szigorú monetáris kondíciókra lesz szükség. Visszatérve a növekedésre azt mondta, hogy a negyedik negyedévben és a jövő év első három hónapjában is visszaeshet a gazdaság teljesítménye negyedéves bázison. A lakáspiacon nominális árcsökkenésre nem lehet számítani, helyette lassabb ütemre fog átállni, lényegesen alacsonyabb tranzakciószám mellett.
Kérdésre elmondta, hogy amikor háborús időszak van, az infláció hajlamosabb egy magasabb pályára beállni, ilyen szempontból párhuzamba állítható ez az időszak a korábbiakkal. Ha ez a helyzet normalizálódik, akkor lényegesen alacsonyabb lehet az infláció a mostaninál. Szerinte a kulcskérdés a gazdaságpolitikák reagálása, azaz a szigorú monetáris politikának fegyelmezett fiskális politikával kell párosulnia. Az árstabilitásnak nincsen alternatívája – mondta arra a kérdésre, hogy mi a jegybank válasza a betétikamat-stopra. Virág Barnabás szerint a következő napokban kiderül, hogy a pénzügyi szektor szereplői hogyan alkalmazkodnak ehhez a helyzethez. A monetáris transzmisszió minden csatornájára szükség van, ebben az árfolyam is kiemelt helyen van – mondta a forint gyengülését firtató kérdésre. Virág Barnabás szerint a folyó fizetési mérleg hiánya idén a GDP 8 százalékát is eléri, viszont érdemi javulásra számít, ehhez szükség lesz egy fegyelmezett fiskális politikára is, szerinte erre jó esély van. Úgy látja, ha az EU-s megállapodás létrejön, és a folyó fizetési mérleg egyenlege is javul, akkor az ország kockázati megítélése érdemben jobb lehet.
