Valójában egy súlytalan politikus, és egyetlen politikai erénye az, hogy feltétlenül engedelmeskedik pártja elnökének, akivel egy megyéből származik, a dél-romániai Teleormanból, és politikai karrierje helyi és országos szinten is főnökének köszönhető – így foglalható össze a románai lapvélemények többsége.
A sepsiszentgyörgyi Háromszék idézi a Politico hírportál brüsszeli kiadását, amely egy tavaly nyári interjú után a semmitmondás nagymesterének nevezte a képviselőnőt. Satnya angol tudásáról – noha 2009 óta az EP tagja – bárki meggyőződhet egy brüsszeli kiállításmegnyitón felolvasott beszédéből, amely az interneten is fellelhető. Volt egyébként egy másik, zavart keltő (az interneten szintén elérhető) brüsszeli nyilatkozata, talán nyelvbotlás volt, amikor azt mondta, hogy Irán és Pakisztán EU-tagország.
A bukaresti lapok arra is emlékeztetnek, hogy 2004-ben, amikor a pártja Dél-Románia szerte tarolt a helyhatósági választásokon, ő alig 30 százalékot szerezve, csúnyán kikapott Teleorman egyik városában, Videlén, amely épp akkora mint Kiskunmajsa. Közigazgatási tapasztalata alig van, két évig volt megyei önkormányzati képviselő, akkor, amikor Teleormanban főnöke, Dragnea volt a tanácselnök.
Szerdán arról is tudomást szereztünk, hogy Viorica Dăncilă pár nappal a jelölése előtt elhatárolódott Mihai Tudose magyarellenes, akasztásos kijelentésétől, és más hasonló nyilatkozatától, de akkor már nagyon kiéleződött a konfliktus a volt miniszterelnök és Liviu Dragnea között, így az állásfoglalása ebben a kontextusban a pártelnök iránti hűségnyilatkozatként is értelmezhető – állapítja meg a maszol.ro.
S hogy mégis miért bízta meg kormányalakítással a szociáldemokrata nőszövetségi elnököt Klaus Johannis, csak találgatják a romániai lapok. Mert kérhetett volna második javaslatot is a szociálliberális koalíció részéről.
Hivatalosan ugye azzal indokolta Johannis, hogy nem tesz jót Romániának, ha elhúzódik a kormányválság, így ad egy utolsó esélyt a (a 2016-os választásokat megnyerő, s azóta két saját kormányfőjét megbuktató) PSD-nek. Nem hivatalosan pedig – magyarázzák a jobboldali államfő szimpatizánsai – azért, hogy mihamarabb lejárassa magát a kormánykoalíció.
Persze az is benne van a pakliban, hogy Johannis, aki a jövő évi államfőválasztáson újra indulni szeretne, taktikai okokból nem akarta visszautasítani a szociáldemokraták javaslatát. Ha ugyanis kétszer visszadobja jelöltjüket, a baloldali koalíció megtalálta volna a módját, hogy felfüggesztési eljárást indítson ellene. Ennek az a gyakorlata, hogy végül népszavazás dönt az államfőről, csakhogy a referendum kiírásáig a parlament felső házi elnöke, a balliberális koalíciós partner Călin Popescu Tăriceanu veszi át az államfői teendőket, és olyan törvényeket ír alá, amelyeket Johannis biztosan visszaküldött volna. Olyanokat is például, amelyek esetleg megkönnyítenék a két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt és korrupciós ügyekben perbe fogott Liviu Dragnea politikai karrierjének zavartalan folytatását. Johannis most kivár, s bízik abban, hogy a jövő évi államfőválasztásig volt pártja, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt megerősödik, s még jócskán leszakíthat szavazókat a baloldal táborából is, mert bebizonyította, hogy az ország érdekében képes volt még egy esélyt adni a szociáldemokrata kormányzatnak.
Az új kormányfőről és kabinetjéról január 29-én szavaz együttes ülésén a román parlament alsó és felső háza.
