Tavasszal vette át Golovin Vlagyimir a junior válogatottat, és csodát csinált. Ahogy ő fogalmazott, odaadta a lelkét a lányoknak, és 17 lelket kapott vissza. Ezt láthattuk a torna folyamán végig, a lányok maximálisan bíztak a mesterben és a mellette dolgozó korábbi sokszoros válogatott Pigniczki Krisztinában. Látszott a két hét alatt, hogy jól sáfárkodnak a vezetők a megélt sikerekkel, hagyják épülni a lányok önbizalmát, de sikerült mederben is tartani, ami fiatal sportolóknál nem mindig könnyű. A válogatott a kezdeti döcögős játék mellett is hamar megérezte az erejét, hogy van mit keresni a nemzetközi mezőnyben, és képesek voltak ezt a korukat meghazudtoló taktikai fegyelemmel és koncentrációval két hétig megtartani.
A döntőben újra a norvégokkal került össze a válogatott, a csoportmérkőzések során nyolc góllal verték az északi csapatot, de mindenki tudta, hogy az aranyért sokkal keményebb meccsre kell számítani. Az első félidőben meg is mutatta az erők kiegyenlítődését a szoros eredmény, a csapatok fej fej mellett haladtak. Golovin Vlagyimir időben észrevette, hogy ettől talán megijedtek a lányok, és az időkérésnél azzal nyugtatta őket, hogy a döntő az ilyen, a végén kell majd vezetni, nem számít az elején az egy-két gól különbség. Ez láthatólag hatott, a lányok újra a feladatra fókuszáltak, azt csinálták, amit tudnak, a lövők – Klujber Katrin, Háfra Noémi és az irányító Lakatos Rita – hozták a gólokat. Két gólos norvég előnnyel kezdődött a második félidő, amit a tizedik percre sikerült ledolgozni és megfejelni. Onnantól kezdve újra felkeményedett a védekezés, az előnyt sikerült növelni. A csapatkapitány Lakatos Rita, egy szerencsétlen összefejelésnek köszönhetően a félidő közepén kiszállni kényszerült. Nem roppantotta meg a csapatot, hogy a tehetséges és elképesztő játékintelligenciával bíró Lakatos megsérült. A junior válogatott Háfra Noémi vezérletével végül hat góllal,, 28:22-re verte meg a norvég csapatot.
A kérdés az, milyen reményekre jogosít fel ez az eredmény hosszabb távon, mert eltékozolni nagy hiba lenne. A csapat vezéregyéniségei tinédzser koruk ellenére nagy nemzetközi rutinnal rendelkező játékosok, a BL-ben edződnek a Győrben és a Fradiban. A magyar kapusképzés világszínvonalú, mindhárom fiatal kapusunk kimagasló tehetség, a tegnap lehetőséget kapott Suba Sára extázisban védett végig.
A többiek továbbfejlődésének is nyilván jót tenne, ha lehetőségük nyílna a kiemelkedő magyar csapatokban tapasztalatokat szerezni, ami kamatozhatna a felnőtt válogatott munkájában. A felnőtt női válogatott ugyanis évek óta adós a sikerekkel, a hullámvölgyről sok szakmai elemzés született. Miközben az utánpótlásban kitűnő munkát végeznek a szakemberek, ahogy a tegnapi aranyérem is megmutatta. A jövő csapata épül, joggal lehetünk optimisták a női szakágat illetően.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt