Világszinten lassul a nők bérfelzárkóztatása, Magyország viszont javított

Hírek Dombi Margit
A nemek közötti munkahelyi egyenlőség megvalósítása világszinten lassul, Magyarország viszont egyet előrelépve bekerül a TOP 15-be – derül ki a PwC Magyarország sajtóközleményéből. A PwC Women in Work Index idei adatai szerint jelenlegi ütemben haladva, több mint 50 évre lesz szükség ahhoz, hogy az OECD mind a 33 tagországában megszűnjön a nemek közötti átlagos bérszakadék, ami a 2021-ben mért 13,2 százalékról 2022-ben 13,5 százalékra emelkedett. Az Egyesült Királyságban nőtt a bérszakadék, Magyarország viszont, bekerült a top15-be.

Az idei nemzetközi nőnap alkalmából a PwC két tanulmányt adott ki, Women in Work Index és Inclusion Matters címmel, amelyek szerint a nemek közötti munkahelyi egyenlőség megvalósítása világszerte lassú ütemben halad. Az elmúlt évtizedben az Index átlagos pontszáma a 2011-ben mért 56,3-ról 2022-re 68-ra nőtt. A javulást 2021-hez képest (66 pont) döntően a nők munkaerőpiaci részvételi arányának 70,8 százalékról 72,1 százalékra történő növekedése, illetve a női munkanélküliségi ráta 6,4 százalékról 5,3 százalékra történő csökkenése okozta. Az OECD-n belül a nemek közötti átlagos bérszakadék azonban 13,2 százalékról 13,5 százalékra emelkedett ebben az időszakban.

Mindez azt mutatja, hogy a nagyobb részvétel ellenére a nők továbbra is jelentősen gyengébb helyzetben vannak a munkaerő-piaci megtérülés tekintetében, mint a férfiak. Az Index 2011-es bevezetése óta a nemek közötti bérszakadék az egyik leglassabban javuló mutató, amely az OECD-n belül 2011 és 2022 között mindössze három százalékponttal csökkent.

Magyarországon javulnak a dolgok

A munkavállaló nők szemszögéből nézve Luxemburgban a legkedvezőbb a helyzet. A második helyezett Izland, a következő pedig Szlovénia. A sorrend ugyan változott, de az első ötben ugyanazok az országok szerepelnek 2021-ben és 2022-ben is. Az első tíz helyet döntően a skandináv országok foglalják el. A legnagyobb javulást Ausztrália érte el – a 2021-es 17. helyről 2022-ben az Index 10. helyére jött fel, a legnagyobb visszaesést pedig az Egyesült Királyság produkálta, amikor is a 2021-es 13. helyről a 17. helyre csúszott vissza 2022-ben. Magyarország viszont – egy helyet javítva – bekerült a top15-be. Az ország mutatója 3 ponttal (68,1-ről 71,1-re), a nők munkaerőpiaci részvételi aránya 1,2 százalékponttal 72,4 százalékra emelkedett, a bérszakadék pedig 17,3 százalékról 16,1 százalékra csökkent. A felmérés hazai eredményei kapcsán Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője kiemelte: ez ugyan, még messze van a nemek közötti egyenlőségtől, de a javuló mutatók arra utalnak, hogy az ez irányú vállalati erőfeszítéseknek kezd megmutatkozni az eredménye. Ilyenek például a nők karrierfejlődését támogató céges programok vagy a kisgyermekes anyák reintegrációját és a rugalmas foglalkoztatási formákat alkalmazó jó gyakorlatok.

A PwC Inclusion Matters kutatása megerősíti, hogy a fizetésbeli egyenlőtlenség fájdalmas pont a nők számára: csak 39 százalékuk érzi úgy, hogy méltányos javadalmazásban részesül a munkájáért.

A 2023-as PwC Global Hopes and Fears felmérés – melyben világszerte közel 54 000 munkavállaló vett részt, köztük csaknem 2 000 nő – adatait alapul vevő kutatás kifejezetten a nemek közötti egyenlőséget vizsgálta és meghatározott egy munkahelyi befogadási indexet, amely a befogadás három kulcsfontosságú dimenzióját méri: az összetartozást, a méltányosságot és az inkluzív döntéshozatalt. A kutatás megállapítja, hogy jelentős különbség van a férfiak és a nők előléptetés- (-9 pont) és fizetésemelés-kérési hajlandósága (-8 pont) között.

Agilitásban vezetnek a nők

A legfelső kvartilisbe eső befogadásiindex-pontszámmal rendelkező nők ugyanakkor lényegesen agilisebbek a többieknél, hiszen 1,4-szer nagyobb valószínűséggel kérnek béremelést,1,5-szer nagyobb valószínűséggel előléptetést és 2,2-szer nagyobb valószínűséggel ajánlják munkaadójukat, mint jó munkahelyet. A nők fluktuációs hajlandósága idén növekedett (+8 pont): minden negyedik nő azt tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ami alig marad el a férfiakétól (27%). A szervezeti kultúrában és rendszerekben tetten érhető befogadás fontosságát az is alátámasztja, hogy a magasabb befogadási pontszámmal rendelkező nők 1,2-szer kisebb valószínűséggel váltanak munkahelyet és 1,7-szer nagyobb valószínűséggel keresnek aktívan lehetőségeket a tanulásra és az új készségek elsajátítására.

Szintén ők azok, akik nagyobb előnyökre számítanak a mesterséges intelligenciából adódóan (+6 pont) a munkahelyükön, világos elképzelésük van arról, hogy a munkájukhoz szükséges készségek hogyan változnak a következő öt évben (+14 pont), és biztosabbak abban, hogy munkáltatójuk támogatni fogja a kulcsfontosságú készségek fejlesztését (+21 pont). „A PwC-nél is azt tapasztaljuk, hogy a nők egy olyan munkahelyen boldogulnak igazán és köteleződnek el hosszú távra, ahol úgy érzik, hogy bevonják őket a döntéshozatalba és lehetőségekhez juttatják őket, valamint méltányos és egyenlő bánásmódban részesülnek. Az inkluzív vállalati stratégia egyértelműen a nők előrelépésének katalizátora” – emelte ki Szűcs Márta, a PwC Magyarország cégtársa és Inclusion & Diversity vezetője.

A PwC Women in Work indexet alkotó öt mutató alkotja. Ezek a nemek közötti bérszakadék, a nők munkaerőpiaci részvételi aránya, a férfiak és nők munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbség, a női munkanélküliségi ráta és a nők teljes munkaidős foglalkoztatottsága. A PwC Inclusion Matters kutatása 46 ország több mint 54 000 munkavállalójának válaszain alapul, akik részt vettek a PwC Global Hopes and Fears felmérésében, amely különböző munkáltatók, iparágak és intézmények munkavállalóinak munkahellyel kapcsolatos érzéseit és tapasztalatait vizsgálta. Az Inclusion Matters kifejezetten a nemek szemszögéből elemezte a válaszokat, a felmérésben csaknem 23 000 nő vett részt.

Fotók: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink