Több mint 10 évvel ezelőtt, 2010-ben még jóval 10 százalék fölött volt a munkanélküliségi ráta hazánkban, a Fidesz győzelme után azonban az új kormány jelentős erőfeszítéséket tett a foglalkoztatás növeléséért, ennek köszönhetően mára a foglalkoztatás jelentősen bővült, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra süllyedt – mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Világgazdaság „Állásbörze” című csütörtöki rendezvényén.
Napjainkban már 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, Magyarországon már nagyon kifeszített a munkaerő piac, egyre több területen komoly hiány van a szakképzett munkaerőt tekintve – jelezte az államtitkár.
Mint mondta, a 2008-2009-es gazdasági-pénzügyi válság, majd a Covid válság után ismét egy krízist élünk át, csakhogy míg a pandémiának láttuk egy idő után a végét, most nem tudjuk, mikor lesz ennek a válságnak vége. Napjainkban a munkavállalók körében egyre nagyobb az igény a hibrid munkavégzésre, például a home office-ra. Most a befektetők egyre inkább odaviszik a beruházásaikat, ahol szabad munkaerő van, jelenleg az ország keleti részében találnak olyan munkaerőt, akiket az új beruházásoknál tudnak foglalkoztatni.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: átmeneti megoldásként hozták létre segélyezés helyett a közfoglalkoztatást, 2013 után már dinamikusabb fejlődés indult és megjelent a munkaerőigény. Az egymillió munkahely vállalása nagy kihívás volt, mégis teljesült, lásd a 4,7 millió foglalkoztatottat, ma már csak 65-70 ezer közfoglalkoztatott dolgozik az országban.
Az államtitkár szerint hazánkban a munkaerő-hiány már termelés-korlátozó tényezőként jelentkezik. Utalt arra, hogy jelentős régiós különbség van a foglalkoztatásban, míg Győrben 1,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, addig Szabolcs-Szatmár vármegyében még 9,5 százalék körül van, ezért várhatóan egyre több beruházást visznek majd az ország keleti részébe. Az élénkülő munkakerő-kereslet miatt fel kell tárnunk, mekkora munkaerő-tartalék van az országban – az államtitkár szerint most mintegy 300 ezer főre lehet úgy tekinteni, mint munkaerő-piaci tartalékra. Munkaerő tartalékot a 30 év alatti fiatalok, és a 65 év feletti nyugdíjasok között lehet találni.
Az államtitkár utalt arra, hogy a kormány több száz milliárd forinttal segíti a munkaerő képzést hazánkban. Czomba Sándor kiemelte: augusztustól a kormány elindítja a Vállalkozó Start II. programot, ebben 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak a vállalkozások a foglalkoztatás erősítésére, ebből a vállalkozások 12 hónapra 3 millió forintot használhatnak fel bérjellegű támogatásra.
Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság exportorientált, a külső környezeti hatások igen intenzíven érintik az országot. A fizetések mellett kérdés a rugalmas munkaidő, illetve a távmunka lehetősége, ami a pandémia meghatározó jellegű következménye, azok a hibrid megoldások, amelyek a munkaerőpiacon várhatók, erősen felértékelődnek a munkavállaló szempontjából.
A gazdaság szerkezete is változott, a feldolgozóipar továbbra is meghatározó, de a szolgáltató szektorban és a mezőgazdaságban még nem értük el a pandémia előtti létszámot. A munkaerő-kereslet növekszik, alapvetően a versenyszférában. Jelenleg háromszázezer főre tehető az országon belüli munkaerőtartalék, beleértve az inaktívakat és a regisztrált álláskeresőket.
Mind a nyugati mind a keleti régióban csökkent a munkanélküliség és annak különbsége. A munkaerő-mobilitás alacsony, ezért a munkahelyet kell oda vinni, ahol szükség van rá. Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc környéke áll most fejlődés előtt, de a munkaerőpiac nem színtiszta matematika, számos tényező határozza meg. Az alkalmassá tétel múlik a mentális helyzeten és az átképzéseken is többek között – magyarázta Czomba Sándor. A legtöbb munkaerő az ipari szektorból hiányzik összességében, 2018-ban a munkaerőhiány jelentette a termelékenység legfőbb gátját, most ennek jelentősége az uniós átlag körüli.
Jelentősen javul a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, ám még mindig 10 százalékkal marad el az unió átlagától. A harminc év alatti fiatalok és a 65 éven felüli korosztály esetén „feladatunk van” – utalt rá az államtitkár. Főszabály szerint a magasabb képesítést a munkaerőpiac jobban hajlandó megfizetni – tette hozzá. A hosszú távú célok között Czomba Sándor megemlítette, távlati célkitűzés, hogy a foglalkoztatási ráta 2030 körül érje el a nyolcvanöt százalékot.
Borítókép: Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár (középen) a Világgazdaság Állásbörze című rendezvényén. (Fotó: Kallus György, Világgazdaság)
