Javában zajlik a Világgazdaság egész napos, ingyenes állásbörzéje, ahol a délelőtt a szakmai előadásokról szólt, közben egyre több és több látogató érkezett a börzére. Varga Zoltán Balázs, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum kancellárja a szakképzés megújításának a céljairól, a duális képzésről, a szakképzésről és annak sikeréről tartott előadást. A szakember a Világgazdaság tudósítása szerint rámutatott: a szakképzés újabb reformja még közelebb hozta a munkaerőpiacot és az oktatást.
– Tíz évvel ezelőtt megújult a szakmunkásképzés és lefektették a duális képzés alapjait – hívta fel a figyelmet a kancellár.
Szólt a technikumok újraalakításáról, érv mellette, hogy az ötéves képzés érettségit és szakmát is ad. Törvénybe került a projektalapú oktatás fogalma, „most a végrehajtáson a sor”, hogy ez az iskolákban megvalósuljon. A technológia változását a szakképzésnek is követnie kell, ugyanakkor vannak stabil pontok és nőtt is a szakképzés presztízse, korszerűbb a tartalma is.
Ismert, a képzési jegyzéket leváltotta a szakmai jegyzék. Cél, hogy a fiatalok képesek legyenek bármit megtanulni, de kapkodni sem szabad, egy vállalati továbbképzés anyagát nem lehet bevinni az iskolarendszerbe. Ezért az iskolarendszer alapszakmákat oktat, megtanítják azt, hogyan lehet bármit megtanulni.
Szalai Piroska bér és munkaerőpiaci szakértő pedig a bérfeszültségről tartott előadást a Világgazdaság Állásbörze szakmai programjainak sorában. A szakember szerint egyértelműen „bérfesz van” hazánkban.
– Eljutottunk abba a körbe, ahol nyolcvan százalék feletti a foglalkoztatási ráta, az unión belül nyolc ilyen ország van, amely az első negyedévben ilyen kedvező foglalkoztatási rátát mutatott. Vannak tartalékok, azonban ezek nem olyan méretűek, amelyekre szükség lenni. Eddig úgy zajlott a bővülés, hogy úgy tűnt, nincs elegendő mozgósítható tartalék, ám a folyamat mégis sikeres volt – mutatott rá Szalai Piroska.
Kitért rá, idehaza az átlagkereset növekedése meghaladta az inflációt, ebbe a keresetbe viszont a rendszeres és nem rendszeres elemek is beletartoznak. A keresetnövekedést a nem rendszeres elemek (év eleji emelés, bónusz vagy fegyverpénz például) miatti szezonalitás jellemzi, ez év elején magasabb, míg nyáron alacsonyabbak.
A KSH statisztikái az egész országot, nemzetgazdaságot jellemzik. A szakértő megjegyezte, a reálbércsökkenés szeptember óta jelen van, ugyanakkor szakértői konszenzus van abban, hogy csökken az infláció, és az a kereseti statisztikákon, arányokon is meglátszik majd.
– Rövidesen elérjük azt, amikor már az infláció nem lesz magasabb a keresetnövekedés mértékénél. Jelenleg a versenyszféra húzza a bérek növekedését – hangsúlyozta Szalai Piroska, hozzátéve, hogy a feszített munkaerőpiacon erre rá is van kényszerítve. A szakember szerint a háttérben az is lehet, hogy új munkaerő felvétele (és a fluktuáció növekedése a pandémia hozományaként) a bérek növekedését váltotta ki.
Fontos tényező még, hogy 2016 óta több a visszaáramló, mint a kivándorló munkaerő, ezt a folyamatot a pandémia csak felgyorsította. Azonban akik visszatérnek, megvan a helyük, nem állást keresni jönnek, hanem jellemzően az előző munkahelyükre térnek vissza, ahol távmunkában bedolgoznak. Ezt mérnököknél látta főként a szakértő.
– Ami a bruttó átlagkereset mértékét illeti a tíz fő feletti cégek esetén, a régiós országokkal versengünk – zárta előadását.
Borítókép: Varga Zoltán Balázs, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum kancellárja a Világgazdaság Állásbörzén. (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)
