Korábban a Figyelőben már foglalkoztunk a vegán aktivizmussal, kaptunk is számos agresszív, fenyegető üzenetet, többek között Steiner Kristóftól is. Ártatlanul magánlevélben érdeklődtek, majd mindegyik aktivista nyilvánosságra hozta a közösségi oldalon vegán csoportokban a levelezést.
A vegán életforma már régen túlnőtt a növényevésen, az ideológia beágyazódása egészen széles, a radikális állatvédelemtől a kozmetikumok megválogatásáig. A vegán hit alapja, hogy egyetlen vallás sem hatalmazta fel az embert a húsevésre, az állattartást rabszolgatartásnak tartják, a vágóhidakat a holokauszttal vonják párhuzamba.
Minden baj okozójának a nagyüzemi mezőgazdaságot tartják, szakértők hada gyártja a tanulmányokat és cikkeket, amelyek megtámogatják ezt a baloldali ideológiát. Készen legyártott érvrendszereket kapnak az újonnan csatlakozók, hogy megfelelően tudjanak magyarázni, érvelni, téríteni. Mert a vegánok azt szeretnék, ha mindenki megértené, hogy nem az a kérdés, hogy mennyire humánusan tartjuk az állatokat, ha a vágóhídon végzik, hiszen legyilkoljuk őket. Az állatok fogyasztásának bűnét többnyire azzal szemléltetik, hogy a kutyánkat sem esszük meg.
Tegnap került fel a youtube-ra egy videó, amelyben egy fiatal magyar vegán aktivista mondja el azt, miért száll ki a mozgalomból, mitől sokallt be. Elmondja, mekkora stresszt jelentett számára, hogy még jobban vegán legyen. A kommentelők támogatják bátorságáért, ugyanis – ahogy ez más szektásodásra hajlamos csoportokban megfigyelhető – nehezen engedik el a távozókat, terrorizálják, fenyegetik, kritizálják a külsejét, ha őszintén mer beszélni.
