Az elmúlt két évben összességében 30 százalékkal nőtt a Közbeszerzési Hatóság (KH) által indított jogorvoslatok száma, ezek az ügyek mind a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elé kerültek – ez derül ki egy, a VG által megismert háttéranyagból. Így bár formailag helytálló az a megállapítás, hogy ebben az időszakban, tehát a főpolgármesterváltás óta kétszer több KDB-eljárás indult a budapesti önkormányzatok és cégeik ellen, mint korábban, de ezt nem a hatóság pikkelése, sokkal inkább az eljárások darabszámának harmadával való megugrása magyarázza: 2019-től általánosságban is több vizsgálat folyik, miután a hatóság bővítette az ellenőrzési tevékenységét, de ennek kapcsán sem mutatható ki a fővárosi hátterű ajánlattevői kör ellenőrzéseinek növekedése. A fővárosi önkormányzatokat ráadásul többször is azért vizsgálták, mert közérdekű bejelentés érkezett egy-egy ügy kapcsán.
Ezen felül fontos azt is hangsúlyozni, hogy a törvénysértések száma is emelkedett a fővárosban. Erre jó példa a budapesti közlekedési vállalatok, elsősorban a BKV közbeszerzési gyakorlata. A KDB legutóbb múlt pénteken szabott ki 50 millió forintos bírságot a cégre a dunai kishajók üzemeltetésére kiírt tenderben.
Csak az idén hét alkalommal akadt fenn BKV-s közbeszerzés a hirdetmények ellenőrzésekor valamilyen törvénysértés miatt.
Ezeket a KH a közbeszerzési törvény alapján köteles volt jeleznie a KDB felé, amely lefolytatta a vizsgálatokat és megállapította a szabálytalanságokat. Az ezekért kiszabott szankciók a beszerzés értékétől és a jogsértés súlyosságától függnek. Különös, hogy a BKV mindannyiszor ugyanazt a jogsértést követte el. Egy eljárás bírálati és döntéshozatali határideje ugyanis 30, plusz 60 nap, vagyis ennyi idő áll az ajánlatkérő rendelkezésére az eljárás eredményének kihirdetésére, amennyiben árubeszerzésről van szó. Mindezt a tömegközlekedési társaság már-már notóriusan szegi meg. Egyik esetben csaknem két évvel később tett pontot egy beszerzés végére. A rekord 777 nap volt, a legcsekélyebb időhúzáskor pedig 310 napot csúszott.
A KH és a KDB döntéseivel szemben többször bírósági felülvizsgálat indult.
A józsefvárosi közétkeztetésnél mind a hat, a hatóság által feltárt jogsértést visszaigazolta a Fővárosi Törvényszék, amely a kispesti közétkeztetési perben sem vitatta a jogsértés meglétét. A BKV és a BKK reklámtenderét elmarasztaló KDB-határozatot is helyben hagyta az igazságszolgáltatás. Többször előfordult az is, hogy a hatóság előzetesen, még a megjelenést megelőzően értesítette a fővárost, hogy a felhívás nem megfelelő és ezért módosítson rajta. Így történt ez a Lánchíd felújításánál, amikor a KH jelezte az ajánlatkérőnek, hogy jogellenes a műszaki követelmény. Ennek ellenére megjelentették a kiírást. A használt villamostendernél – amelyet végül a KDB megsemmisített és 150 millió forint bírságot szabott ki – négy hiánypótlást kért a hatóság a kiírás előtt.
A KH-nak egyébként lehetőségében áll, hogy a prevenciót szem előtt tartva három alkalommal is visszaküldje az ajánlatkérőknek az adott hirdetményt megjelenés előtt, ha abban jogsértő, versenykorlátozó tartalmat, vagy más hibát talál. Ezt követően azonban már nincs több lehetőség, és meg kell jelentetnie a felhívást, akár jogsértő tartalommal is.
(Borítókép: MTI / Máthé Zoltán)
