A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők szerint ugyanakkor a CETA, illetve az EU és az Egyesült Államok között meg nem valósult (elnapolt?) Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) egyértelműen veszélyezteti az olyan nyitott gazdaságokat és kistermelőket, mint a magyar. Az ennek kapcsán készült tanulmány szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok közt tárgyalt TTIP következtében várhatóan megnőne a transznacionális húsipari vállalatok hatalma, ennek nyomán pedig fokozódna a vállalati koncentráció és bővülne az ipari hústermelés. A vámliberalizáció miatt csökkenhet az európai hústermelők versenyképessége, növelve a nyomást az európai szereplőkre, hogy még iparibb és olcsóbb gyártási folyamatokat alkalmazzanak. A TTIP gyengítené az előírásokat is, főként az állatjólét, a génmódosított élelmiszerek, az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy terén.
A CETA ugyanakkor az európai élelmiszer-biztonságot veszélyezteti, mivel a kisgazdaságok helyét a nagyüzemi gazdálkodás veheti át. Kanadában az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménynek (NAFTA) köszönhetően háromszorosára, 33 milliárd dollárra nőtt a mezőgazdasági export volumene, miközben a nettó termelői jövedelem kevesebb mint a felére esett vissza, a mezőgazdasági termelők felhalmozódott adóssága pedig megduplázódott. Ezzel együtt jelentősen, mintegy felére csökkent a kanadai családi gazdaságok száma. Jelenleg a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány nagy része nagyüzemekben található. A CETA miatt előreláthatóan még több kis, családi gazdaság tűnik el Kanadában és az EU-ban. Várhatóan azokat az országokat érinti majd leginkább a megállapodás, amelyekben jellemzően kisebb gazdaságok működnek. Kanadában ráadásul lazább az állatvédelmi szabályozás, mint az EU-ban, s a CETA hatálya alatt Kanada azt a húst exportálja majd, amit így termel, az európai hústermelőknek ezzel kell versenyezniük.
A CETA az Unió és Kanada közötti kereskedelemben tarifacsoportok 98 százalékában szünteti meg a vámokat. Ezen kívül az uniós vállalkozásoknak minden eddiginél jobb hozzáférést biztosít a kanadai közbeszerzési szerződésekhez, ide értve nemcsak a szövetségi, hanem a tartományi és önkormányzati szintű szerződéseket is. A CETA teljes végrehajtásának előfeltétele, hogy valamennyi uniós tagállam alkotmányos előírásainak megfelelően megerősítse a megállapodást, csak ez után fog teljes mértékben hatályba lépni. Amikor a CETA teljes érvényűvé válik, az uniós tagállamok kormányai által korábban megtárgyalt számos kétoldalú kereskedelmi megállapodásban szereplő vitarendezési mechanizmus jelenlegi formáját új és továbbfejlesztett, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszer fogja felváltani.
Bizonyos kanadai termékek esetében az Unió csak korlátozott mértékben nyitotta meg piacát, miközben számos európai exportterméknél biztosítja a kanadai piachoz való jobb hozzáférést. Ilyenek például a sajtok, a borok és más szeszes italok, a zöldség-gyümölcstermékek és a feldolgozott termékek. A CETA ezen kívül 143 uniós „földrajzi árujelző”, vagyis magas minőségű regionális élelmiszer- és italtermék védelmét biztosítja Kanadában.
Az uniós bizottság szerint a CETA révén úgy bővül a rendelkezésre álló áruválaszték, hogy a jelenlegi európai normák nem sérülnek, hiszen kizárólag olyan termékek és szolgáltatások léphetnek be az uniós piacra, melyek teljes körűen megfelelnek valamennyi uniós előírásnak. A CETA nem fog változtatni a jelenlegi uniós élelmiszer-biztonsági szabályozáson, így a géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékekre vonatkozó uniós előírásokon és a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalmon sem. Nagyobb jogbiztonságot nyújt továbbá a szolgáltató szektorban, nagyobb mobilitást a vállalatok alkalmazottainak, és egy olyan keretet teremt, amely számos szakmában lehetővé teszi a szakképesítések kölcsönös elismerését – hangsúlyozta az uniós bizottság.
Az Európai Parlament az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást idén február 15-én hagyta jóvá. Az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
Borítókép: Tüntetők egy felfújt trójai falóval tiltakoznak a Európai Unió és Kanada között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodás (CETA) ellen az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt 2017. február 15-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
