A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már tapasztalt az elmúlt hetekben olyat, hogy a nyugaton „beragadt” sertéstermékekkel, itthon próbálnak akciózni az üzletláncok. Ez óriási veszélyt hordoz, mert a magyar húsfeldolgozók egyébként is nehéz helyzetben vannak, a kamara minden esetre szemmel tartja a piacot és igyekszik csökkenteni a feszültséget – mondta a Figyelőnek adott interjújában Éder Tamás, a köztestület élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.
A szakember rámutatott: az élő sertésárak Magyarországon is 35 százalékkal emelkedtek január óta, viszont a sertéshús nagy- illetve kiskereskedelmi ára nem követi ezt a tendenciát, a kiskereskedelem csak jelentősen késve, és minimális emelésnek adott eddig helyet, a húskészítményeknél pedig gyakorlatilag nem történt elmozdulás. A nyomás így jelenleg a feldolgozó cégeken van, mivel a felvásárlási árak rendkívüli mértékű és gyors növekedését az elmúlt hónapokban nem tudták érvényesíteni az átadási árakban, emellett sok olyan áru, amelyeket tipikusan a távol-keleti piacokon lehet(ett) értékesíteni, „beragadt”.
Mint mondta, a magyar húsipar jelenleg nem tud a hazai kiskereskedelmen keresztül megfelelő nagyságú fogyasztói áremelést érvényesíteni, ezért veszteséget kénytelen elkönyvelni, veszélyeztetve ezáltal sok cég létét, rengeteg munkahelyet és közvetve sertéstenyésztőt is, akik elveszíthetik húsipari partnerüket. Ha ez így megy tovább – fogalmazott Éder Tamás –, akkor a magyar húsipar nem fogja tudni felvásárolni a hazai sertéseket, árat, illetve felvásárolt mennyiséget fog csökkenteni. A vágásszámokon ez már látszik is. A hazai vágóhidak és feldolgozók így komoly veszteségeket szenvednek el hetek óta. Amennyiben a piaci folyamatokat nem követi le a termékpálya egésze és a jelenlegi tendencia nem változik meg, sok kis- és közép vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör kerül nagyon nehéz helyzetbe. Máris több helyen merült fel a feldolgozói körben az éves szerződések módosítási igénye vagy az azokból való kilépés.
Miközben a húsfeldolgozók költségei folyamatosan emelkednek, a magyar és Közép-kelet európai piacokon rendszeresen jelennek úgynevezett puffer készletek, amelyek megzavarják az egyensúlyt. Ezek a készletek az ázsiai országokban, a helyi fogyasztási szokások miatt nem kellő húsféleségekből adódnak. Éder szerint különösen nagy a veszélyt jelent emiatt az, hogy néhány kiskereskedelmi lánc külföldi készletek felszabadítása révén akciózik, így verve le a magyar piaci árakat. Ez rendkívül veszélyes gyakorlat az egész magyar sertéságazatra nézve – aminek a fejlesztésre sok állami- és Uniós forrást, valamint magántőkét fordítottunk az elmúlt évek során – mutatott rá a szakember.
Borítófotó: Húsvéti füstölt sonkát vásárolnak egy hús- és hentesárut árusító standnál a budapesti Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2019. április 10-én. Ezen a napon a húsvéti kiemelt fogyasztóvédelmi ellenőrzésről tartottak sajtótájékoztatót a vásárcsarnokban. (MTI/Máthé Zoltán)