A kormány gazdaságfejlesztési forrásokból az ellátásbiztonság növelése érdekében csak tavaly 100 milliárd forintot különített el a hazai egészségipar részére – mondta Maurer Szemere. Mint részletezte, a Pénzügyminisztérium Egészségipari támogatási programjának a keretében összesen 67 milliárdos állami pénzt osztott szét termelő cégeknek, míg az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy Ginop-pályázattal a hazai tulajdonú kkv-k számára nyújtott 22 milliárdos pályázati forrást.
A szakember kifejtette: a támogatások GDP-arányos mértéke megegyezik a német egészségiparnak biztosított dotációkéval. Szerinte a legfontosabb mutató az, hogy az így megvalósult beruházások évi 180 milliárd forintot termelnek, amivel a munkavállalók állása biztosított, a cégek pedig az exportpiacokon is erősebbek, versenyképesebbek lesznek, s hozzájárulnak a nagyobb gazdasági teljesítményhez.
Felkészültség
Maurer Szemere úgy vélekedett: nemcsak a járvány aktuális hulláma által támasztott problémák kezeléséről van szó, hanem egy iparág valódi, hosszú távon történő megerősítéséről is. További pozitívum, hogy gyors volt a folyamat: 2020 első fél évében nyíltak meg az állami pályázati lehetőségek, az esztendő második felében eljutottak a felek a támogatási szerződések aláírásáig, 2021 nyarán már sorra avatták fel az állami szubvencióval alapított új üzemeket, azóta pedig zajlik a termelés. Az egészségipar az egyik legtőkeigényesebb ágazat, dinamikus a fejlődése, ezért a gyors és jól elhelyezett állami dotációkkal lehet csak növelni a versenyképességet.
A szakember elmondta:
a kedvezményezett cégeket leginkább nem a profilváltás, hanem a profilbővítés jellemezte.
A több mint száz támogatott vállalkozás egy jó része már korábban is gyártott egészségipari termékeket. A beruházások mérete átlagosan egymilliárd forint körül alakult – ezek elsősorban vidéken valósultak meg. Az üzletágvezető arra is kitért: jól látszik, hogy a pandémia idején szintén stratégiában gondolkodik a kormányzat, lehetőség szerint felkészülve a jövőbeli folyamatokra. A járvány első hullámában a kellő időben bevezetett védelmi szabályok azt biztosították, hogy az egészségügyi ellátórendszer felvértezze magát egy nagyobb terhelésre is. Ennek eredményeként a lélegeztetőgépek terén többszörösen biztosított a felszerelés, de a kórházi ágyak népességarányos száma is nálunk az egyik legmagasabb, továbbá a higiéniai termékek és védőfelszerelések tekintetében önellátók lettünk. Ezzel egy időben az egészségügyi dolgozók és az orvosok egyaránt fizetésemelésben részesültek.
Küzdelem térben, időben
Maurer Szemere rámutatott: egyértelmű, hogy a pandémiával még egy ideig – valamilyen formában – együtt kell élni, de az is világos, hogy a lezárások, korlátozások hosszú távon nem jelenthetnek megoldást. „Éppen ezért a vakcina az egyetlen olyan megoldás, amely legalább középtávon kiszámítható támogatást biztosít a járvány elleni küzdelemhez” – hangsúlyozta a szakember. A jelenlegi időszak ugyan nagyon nehéz, de vészhelyzetről és összeomlásról szó sincs. Ezzel szemben a romániai járvány csúcsán már nem tudták ellátni a betegeket az országhatárokon belül, ezért hazánk is segített ápoltak átvételével. Szlovákiából már alacsonyabb népességarányos betegszám mellett is túlterhelődésről érkeztek hírek, sőt a követendő modellnek tartott Németországban és Ausztriában szintén válságállapotról beszélnek. Jelenleg Magyarországon is súlyos a helyzet, ugyanakkor a járványügyi statisztikákat mélyebben elemezve az is látszik: a hospitalizációs adatok a korábbinál jóval nagyobb napi esetszámok mellett keletkeztek. „A vírus delta-variánsa által előidézett, rendkívül brutális hullámot sem a 60-70 százalékos átoltottság, sem az idejében felkészített ellátórendszer nélkül nem vészelné át így az ország. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük szomszédaink katasztrófáját, szükséges, hogy
a jelenlegi lakossági átoltottsági szint legalábbis fennmaradjon, de lehetőség szerint tovább növekedjen”
– vélekedett a szakértő.
Fotó: Vajda János / MTI / Vajda János
A jelenlegi állapotot elemezve hozzátette: a pandémia elleni küzdelem két dimenzióban – térben és időben – zajlik. „Térben korlátozni tudjuk a vírus terjedését lezárásokkal, karanténokkal, azonban ez hosszú távon aránytalanul nagy áldozatokat kíván, ráadásul megtizedeli a védekezéshez szükséges gazdasági erőforrásainkat. Időben a minél magasabb átoltottsági szint elérésével vagyunk képesek lassítani vagy akár visszafordítani a járvány terjedését. Hogy pontosan hány százaléknál van a határ, azt nehéz megmondani, de talán felesleges is ilyen jóslásokba bocsátkozni” – mondta az üzletágvezető. Mint folytatta, ehelyett inkább azokra a tudományos tényekre érdemes figyelni, amelyek az oltások védelmező hatását támasztják alá. Itt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vakcinák nem a fertőzés, hanem a súlyos lefolyású betegség ellen védenek nagy hatékonysággal.
Elegendő oltóanyag
Az új variánsokkal szemben kellő védettséget nyújtanak a vakcinák? – kérdeztük. Maurer Szemere szerint sokan fekete-fehér, igen-nem válaszra számítanak, valójában azonban a védettség nem eldöntendő kérdés, hanem egy aktuális állapot, amelyet fenn kell tartani az oltóanyagokkal. A megoldást éppen ezért abban látja: a kormánynak továbbra is mindent meg kell tennie azért, hogy elegendő készítmény álljon rendelkezésre. Megjegyezte: a 28 millió dózisból eddig 15 milliót használtunk fel. Mint magyarázta, a koronavírus mutálódása egészen biztosan nem áll meg, azaz a jövőben további görög betűkkel lesz kénytelen megismerkedni a közvélemény, az új mutációk pedig ma még előre nem látható módon „viselkednek” majd. Közben persze a vakcinák fejlesztése is folytatódik – egészen biztos, hogy idővel új vagy továbbfejlesztett oltóanyagok is rendelkezésre állnak majd.
Ez egy folyamatos verseny ember és vírus között.
A helyes döntés egy ilyen változó környezetben az, hogy mindig legyen elegendő szer az országban, ugyanakkor ne kötelezzük el magunkat esetleg évekkel előre egy-egy típus mellett, hiszen később sokkal hatásosabb készítmények is elérhetővé válhatnak. „Ami tegnap a legjobb volt, az nem biztos, hogy holnap is az lesz. A közvélemény és a média elsősorban a múltbéli információk alapján értékel, egy kormányzatnak azonban előre kell terveznie, és a kiszámíthatatlan változásokra a lehetőségek szerint felkészülnie. A magyar vakcinabeszerzés terén a több lábon állás az én szememben ezért nem csak mennyiségi értelemben jelent nagyobb biztonságot és stabilitást” – vélekedett a szakértő.
Jöhet a vakcinagyár
A hazai oltóanyag-előállításra rátérve a Századvég üzletágvezetője arról beszélt: a pandémia megmutatta, hogy a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha a határainkon belül is van gyártási kapacitásunk. Így ugyanis az ország nem lesz kiszolgáltatva sem a brüsszeli szerződéseknek, sem a gyártó ország üzleti, bel- és geopolitikai viszonyainak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy gazdasági szempontból szintén fontos lépés lehet a hazai vakcinagyártás, hiszen ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus még sokáig velünk marad, nagy mennyiségben van szükség védőoltásra.
„Amennyiben megvan itthon az ehhez szükséges szaktudás és technológia, akkor miért ne teremtsünk magasan képzett munkahelyeket, miért ne váltsuk ki az importot, sőt akár miért ne mi váljunk exportőrökké?” – mondta Maurer Szemere. Emlékeztetett: a debreceni oltóanyaggyár alapkövét szeptemberben helyezték el, a beruházás folyamatban van, a kormányzat pedig elkötelezett amellett, hogy 2022 végére minden rendelkezésre álljon az előállítás beindulásához. Úgy vélekedett: egy vakcinagyár természetesen nemcsak épület és berendezés, hanem tudás és technológia is. Az üzem ezért úgy létesül, hogy többféle készítmény gyártására legyen alkalmas. Jelenleg is zajlik a hazai fejlesztésű oltóanyag kutatása, amelyet az üzemben gyárthatnak majd. Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szputnyik és a Sinopharm licencének a megszerzéséről folytat tárgyalásokat. A gyárban nemcsak koronavírus elleni vakcinát állíthatnak majd elő, hanem más oltóanyagot (pl. influenza ellenit) is. A tervek szerint évente 20 millió dózist készítenek majd Debrecenben, ez pedig bőven lefedi a hazai igényeket – a többletből akár exportra is juthat.
A cikk a Figyelő hetilap december 9-én megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Getty Images)
