A kutató több mint száz tanulmány eredményeit vetette össze és rendszerezte. Az eredmények azt mutatták, hogy az általános hozzáállás az alternatív fehérjeforrásokhoz inkább elutasító mint elfogadó, ebben azonban a kiindulási anyag és a technológia alapján jelentős szórás mutatkozik. A legmagasabb az elfogadottsága a növényi-alapú húshelyettesítőknek, a laboratóriumi hús esetén a technológiától idegenkednek a fogyasztók, míg a rovarfehérje általános elutasítottsággal szembesül a nyugati világban. A fogyasztók számára a legfontosabb a termék íze, amit az ár és a minőség követ a preferencia rangsorban. Mindezek mellett az ismeretség, az információk, a kulturális és vallási környezet is befolyásolja, ki hogyan tekint ezekre a termékekre.
A húspótlók elfogadottságát vizsgáló kutatás jelentőségét az adja, hogy világ népességének 80 százaléka ma olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani, amiben világfelmérések szerint nem csekély szerepe van a meglehetősen magas erőforrás igényű hústermelésnek. Változatlan fogyasztási szokások mellett ez azt jelenti, hogy 2050-re akár 60-70 százalékkal több húsra lehet szükség, mint jelenleg. Ez pedig számos kutató szerint fenntarthatatlan, így nem meglepő, hogy az ökológiai lábnyom érdemi csökkentése érdekében a húsfogyasztás drasztikus visszaszorításának is vannak hívei. Ők álláspontjukat egyebek mellett azzal kívánják alátámasztani, hogy a mezőgazdasági területek több mint 70 százalékán folyó takarmánytermelés a legfőbb oka a biodiverzitás csökkenésének. Súlyos környezetterhelésnek ítélik továbbá, hogy egységnyi hús- vagy tejtermék előállításához sokkal több víz, termőföld és energia kell, mint más termékekhez, gazdaságossági megfontolásból pedig, azt kifogásolják, hogy a takarmányból alacsony hatékonysággal lesz ember által fogyasztható kalória.
A nagyüzemi állattartás teljes visszaszorítása természetesen nem lehet cél, a hústermelés ökológiai lábnyomának csökkentése viszont, annál inkább. Szederák János Foodsban publikált tanulmányában az ökológiai kockázatok bemutatása mellett arra is hívja fel a figyelmet, hogy a húsfogyasztás mérséklésének egészségügyi előnyei is vannak. A gazdag országokra jellemző túlfogyasztás például, számos betegséggel áll szoros kapcsolatban. Ilyen kockázati tényező lehet például, túlzott zsírbevitel, aminek a testsúly mellett a szív és érrendszerre is káros hatása lehet.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Zalai Hírlap-Szakony Attila
