Kié a sör? Azé, aki a saját receptje alapján főzte, vagy inkább azé, aki márkát épített a termék köré? Évek óta húzódott ennek a kérdésnek a megválaszolása a beszédes nevű Keserű Méz ügyében, amely a termékleírások szerint egy karakteresen komlózott, vibrálóan friss, szűretlen lágersör, nem mellesleg tíz évvel ezelőtt a hazai kézműves sörforradalom első bástyája volt.
Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde alapító-tulajdonosa és Bart Dániel újságíró, sörblogger vitája azért terelődött jogi síkra, mert a sörfőző mester nem hagyta annyiban, hogy üzleti partnere levédette előbb 2011-ben a Keserű Méz szóösszetételt, amelyet 2017-ben színes ábrás védjegy bejegyzésével toldott meg.
Az utóbbival szemben törlési kérelmet nyújtott be Gyenge Zsolt 2018 februárjában, rosszhiszemű védjegybejelentésre és lajstromozás nélküli korábbi megjelölés-használatra hivatkozva. A névjog megsértését is kizáró okként jelölte meg, az ábrás védjegyen, jelen esetben a Keserű Méz címkéjén ugyanis szerepelt a Fóti Sörfőzde megjelölés is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a 2019. szeptemberi tárgyaláson nem tartotta megalapozottnak a törlési okokat, Gyenge Zsolt azonban továbbment. Az SZTNH elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben már neki adott igazat, Bart Dániel fellebbezett, de a Figyelő birtokába került dokumentumok szerint idén márciusban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
Azt a végzés indoklása is rögzíti, hogy a Keserű Mézet Gyenge Zsolt dolgozta ki saját recept alapján, mint ahogy az italt is ő állította elő egyedi gyártástechnológiával a Fóti Kézműves Sörfőzde üzemében. Bart Dániel egy sörfőzésre tematizált blogot szerkesztve ismerkedett meg a főzde tulajdonosával, így találkozhatott a termékkel. A felek közt együttműködés kezdődött, amely keretében Gyenge Zsolt gyártotta és szállította a sört, míg Bart Dániel a termék marketingjét, promóciáját látta el, amiért havi rendszerességgel, forgalomarányos díjazásban részesült 2016 végéig, amikor a viszonyuk véglegesen megromlott. Miután kenyértörésre került a sor, a brandhasználati vita odáig fajult, hogy Keserű Méz néven két különböző termék is forgalomban volt párhuzamosan: az eredeti csatos üveges változat Fótról, illetve a Bart-féle újragondolt verzió, dobozos kiszerelésben. Az elmúlt években egyre nagyobb nyilvánosságot kapó kisüzemi sörös jogvita részleteit azonban egészen másként látja a két fél, mint ahogy a Fővárosi Ítélőtábla végzését is.
„Igazságtalan és meglepő döntés született”
– reagált a Figyelőnek Bart Dániel, aki a Főzdefeszt alapítójaként sokat tett a hazai kézműves sörforradalom kirobbantásáért. Álláspontja szerint Fót előadott egy tipikus narratívát, miszerint az üzletfelek összevesznek, és az egyik levédeti a közös brandet, hogy a másikkal kitoljon.
„Nehéz megérteni, miért számít csalárdságnak, ha az ember kiegészítő védjegyet jegyeztet be a saját – hat éve jogszerű védelem alatt álló – szellemi termékére”
– tette hozzá. Ugyanakkor Gyenge Zsolt nem akarja Bart Dániel szerepét csökkenteni a hazai söripari forradalomban, a Keserű Méz-ügyben viszont állítása szerint nem véletlenül döntött Fót javára az igazságszolgáltatás. Ezzel együtt elismeri, hogy Bart hatással volt főzdéje profilváltására, hiszen a vele való ismertség is hozzájárult ahhoz, hogy már tíz éve elkezdjenek bátrabban kísérletezni a malátákkal, komlókkal, a különböző újhullámos sörökkel. Azt viszont – összhangban a bírósági végzéssel – fenntartja, hogy a márkanevet és az ábrás védjegyet a bloggerből lett vendéglátós rosszhiszeműen jegyeztette be.
A teljes cikk a Figyelő május 13-tól kapható számában olvasható!
(Borítókép: Gyenge Zsolt – Fóti Kézműves Sörfőzde Móricz-Sabján Simon)
