Svájc nem szívesen keveredik háborúkba, de szeret pénzt keresni. Ezen értékek ütközése – valamint az az aggodalom, hogy Oroszország veszélyt jelent egész Európára – arra készteti az országot, hogy újragondolja védelmi álláspontját, és 500 év után feladja semlegességét.
Egy csütörtökön közzétett, megrázó jelentésben egy szakértői csoport azt javasolja a kormánynak, hogy az 1515 óta semleges ország saját védelmi képességeinek kibővítése érdekében dolgozzon együtt az Európai Unióval és a NATO-val.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta a semlegesség ismét politikai vita tárgyává vált, itthon és külföldön egyaránt. Svájcra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy tisztázza álláspontját – olvasható a jelentésben, amely a semlegesség politikai felülvizsgálatára szólította fel Bernt. Ennek több oka is van:
- Svájc semlegessége miatt egy európai háború ellenére meredeken csökkentek a fegyvereladások;
- az ország egyszerre két szövetség közé van beszorulva, a csatlakozás pedig támogatná az ország gazdasági növekedését.
A potenciális politikai felfordulás újabb jele annak, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása hogyan változtatja meg Európa biztonsági környezetét – a konfliktus például arra késztette Svédországot és Finnországot, hogy feladja semlegességét, és csatlakozzon a NATO-hoz.
A jelentést készítő szakértők – köztük diplomaták, magas rangú tisztviselők, a svájci hadsereg egykori vezetője és Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonsági konferencia korábbi igazgatója – átadták megállapításaikat Viola Amherd svájci védelmi és biztonsági miniszternek, aki egyben a 2024-es Svájci Államszövetség elnöke is. Az ajánlások az ország 2025-ös biztonsági stratégiájának alapjául szolgálnak majd.
Felpörög a svájci fegyverkereskedelem
Az alpesi állam fegyverexportja tavaly 27 százalékkal, kevesebb mint 700 millió svájci frankra – közel 300 milliárd forintra – esett vissza 2022-hez képest – egyrészt a szigorú fegyverkereskedelmi előírások, másrészt annak az egyszeri hatásnak köszönhetően, hogy Katar a 2022-es világbajnokság megrendezéséhez kötődő légvédelmirendszer-beszerzését beszüntette.
Bern az ukrajnai konfliktus kezdete után nem sokkal megtiltotta fegyverek háborúban álló országoknak történő eladását, és ez kihatással volt a más országokkal való kapcsolatokra, amelyek olyan fegyvereket akartak Ukrajnába küldeni, amelyek svájci alkatrészeket is tartalmazhatnak.
Az, hogy nem engedélyezte, hogy a németországi készletekben lévő svájci gyártmányú lőszereket Ukrajnába küldjék, és hogy az ajándékba kapott Gepard légvédelmi rendszerekben használják őket, hozzájárult ahhoz, hogy a német fegyvergyártó Rheinmetall növelje a lőszergyártást Németországban.
Az újrakiviteli tilalmat fel kell oldani, mivel ez csak a hazai vállalatoknak és a svájci gazdaságnak árt – sürgeti a jelentés. A szakértők a svájci fegyveripart is erősíteni szeretnék az ellentételezési politika fellendítésével és az EU és a NATO fegyverkezési programjaihoz való hozzáférés elnyerésével.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: AFP
