Valószínűleg őket meg tudja győzni, de a horvát közéletben folyamatos vita van arról, hogy indokolt-e megtenni ezt a lépést abban az országban, amelynek stratégiai ágazata a turizmus és a vendéglátás. A vállalkozók ellenzik, az egyház és a szakszervezetek támogatják a kezdeményezést.
A jelenlegi szabályozás értelmében Horvátországban a bolttulajdonosok maguk dönthetik el, hogy mikor, miként és mennyit dolgoznak. Így, ha kedvük tartja, az esztendő minden egyes napján nyitva lehetnek, feltéve, hogy alkalmazottaiknak biztosítani tudják a kellő számú szabadnapot. Gyakorlatilag szinte minden üzlet kinyit a hét utolsó napján is.
A szabályozást sok kritika érte-éri a családok érdekeit képviselő konzervatív körökből, főleg a katolikus egyház részéről, és a szakszervezetek is élesen bírálják a szerintük kizsigerelő rendszert.
Ugyanakkor egy olyan állam, amely elsősorban a turizmustól várja a bevételeit, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy vasárnaponként zárt üzletek várják a pénzüket elkölteni akaró külföldi vendégeket – hangoztatják a kezdeményezés ellenzői. A boltok egész hétvégén való üzemelése mellett szól az elmúlt évek tapasztalata, vagyis az, hogy a kiskereskedelem vasárnap közel akkora bevételhez jut, mint a hét legforgalmasabb napjainak számító pénteken és szombaton.
A szezon kivétel
A vállalkozók azzal is érvelnek, hogy a vasárnapi zárvatartás akadályozná a felzárkózásukat a pandémia idején elszenvedett veszteségek után. Erre a múlt héten a kormány úgy reagált, hogy az új törvény csak 2022. január elsejétől lép életbe, és a turisztikai szezon idején amúgy is lesznek kivételek. Andrej Plenković kormányfő már korábban azt mondta: felmérést végeztek, amelyből kiderült, hogy az állampolgárok többsége támogatja a munka és a családi élet egyensúlyát biztosítani hivatott jogszabályt, amelyet egyébként még a tavalyi parlamenti választási kampányban beharangozott.
Az idegenforgalmi idényt illetően a kormány úgy számol, hogy évente 16 alkalommal lehet vásárlót fogadni vasárnap vagy ünnepnapon is, de a javaslat szerint az üzleteknek előre be kell jelenteniük ezeket a munkanapokat.
Nem vonatkozna a törvény a nonstop üzletekre, a benzinkutak vegyesboltjaira, a tengerparti, üzlethelyiséggel nem rendelkező árusokra és a piacokra sem. A törvényjavaslat, amelyet várhatóan őszre fogadhat el a kabinet, kitér arra is, hogy a kivételt képező üzletek alkalmazottai legfeljebb heti 40 órát dolgozhatnak.
Nem az első próbálkozás
Horvátország már két alkalommal is megpróbálta szentesíteni a szabad vasárnapot, ám az intézkedés egyszer sem bizonyult hosszú életűnek, mert az alkotmánybíróság elkaszálta mind a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette kormány 2003-as, mind pedig a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kabinetjének 2009-es kísérletét. A bírák mindkét esetben úgy érveltek, hogy a boltok kötelező zárvatartása összeegyeztethetetlen a modern demokrácia és a piacgazdaság értékeivel, s korlátozza a vállalkozások szabadságát. Kérdéses, hogy a taláros testület most miként fog reagálni, ugyanis a javaslat szövegtervezete épp az alkotmányban megfogalmazott értékekre hivatkozik: az állampolgároknak joguk van a pihenéshez és a nyugalomhoz, ami a társadalom működésének egyik alappillére.
A Hendal közvélemény-kutató intézet nemrégiben elvégzett kutatása szerint a horvátok szívesen vásárolnak vasárnap. A megkérdezettek több mint 80 százaléka a hét utolsó napján rendszeresen jár boltba, igaz, a többségük csak az alapvető élelmiszerekért. Ugyanakkor közel azonos azoknak az aránya is, akik támogatják a vasárnapi boltzárat. Az ezerfős mintán végzett felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 61 százaléka a hét utolsó napján is dolgozik, ám csupán 40 százalékuk kapott ezért szabadnapot vagy pluszfizetséget.
A cikk a Figyelő június 17-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: A 2018-as foci-VB döntőjére hangolnak egy zágrábi bolt alkalmazottai. Januártól már csak az év 16 vasárnapján kötelezhetők munkára. (Dimitar Dilkoff, Europress/AFP)
