Az ukrajnai orosz invázió óta Lengyelország vitathatatlanul frontállam, de ezt a kifejezést Varsóban már a Krím 2014-es annektálása óta hivatalosan használják, és reális veszélyként számolnak azzal, hogy az országot orosz támadás éri. Az elmúlt néhány hét a fegyverkezés és a védelemmel összefüggő jogalkotás fokozódásának az időszaka volt, s számos jel utal arra, hogy az ország gyors ütemben a NATO egyik legjelentősebb államává válik.
A cél az, hogy a jelenleg csaknem 144 ezer fős (111,5 ezer hivatásos katonából és 32 ezer területvédelmi önkéntesből álló) lengyel hadsereg létszáma elérje a 300 ezer főt, 250 ezer hivatásos, valamint 50 ezer jól képzett területvédelmi katonával – közölte Mariusz Błaszczak honvédelmi miniszter. Ezt tartalmazza a minap életbe lépett, a haza védelméről szóló törvény, amelynek a legfontosabb rendelkezése, hogy az állam már 2023-tól a GDP 3 százalékára emeli a katonai kiadásokat a jelenlegi 2,2-ről.
Ben Wallace brit védelmi miniszter a közelmúltban Mariusz Błaszczakkal folytatott megbeszélése után bejelentette: Nagy-Britannia Sky Sabre közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert telepít Lengyelországba, és száz szakértő katonát is küld a légtér biztonságának a megerősítésére.
Április elején megkötötték az ország történetének egyik legfontosabb fegyverbeszerzési szerződését, amely 250 amerikai M1A2 Abrams tank szállításáról szól. A teljes beszerzési ár 4,74 milliárd dollár. 28 harckocsi még az idén megérkezik az USA-ból, a többi 2026-ig. Van az amerikaiaknál egy másik lengyel haditechnikai bevásárlólista, amelyen többek között rakétakészletek, lánctalpas járművek, hídelemek, kézifegyverek, kommunikációs rendszerek szerepelnek, továbbá öt darab C–130 Hercules típusú multifunkcionális szállító repülőgép. Az első repülőt még az idén leszállítják.
A harckocsik megvásárlásával Lengyelország az európai NATO-tagok körében a legnagyobb páncélozott haderejű állammá válik, 1115 tankkal és több mint 2000 páncélozott szállítókocsival.
(Bortókép: Darek Puchala, Europress/AFP)
