A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 450 forint, a nettó kereset 193 ezer 149 forint volt a családi kedvezmény nélkül, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető – közölte a KSH.
A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot, míg a költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek.
Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
A júliusi 2,1 és az első héthavi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júliusban 10,8 százalékkal, január-júliusban 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – tette hozzá a KSH.
Az átlagosan 13,1 százalékos emelkedésen belül az iparban 12,6, az építőiparban 10,7 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt, és 307, illetve 227 ezer forintot értek el. A idegenforgalomban és vendéglátásban regisztrált 187 ezer forintos kereset 14,5 százalékkal emelkedett. Az ingatlanügyletek területén 18,0 százalékkal nőttek a keresetek, és 272 ezer forintot mutat a statisztika, a pénzügyi biztosítási szektorban pedig 559 ezer forintos volt a kereset az átlagosnál alacsonyabb, 7,5 százalékos növekedéssel is. A közigazgatás és védelem terén alkalmazottak 10,5 százalékos éves növekedéssel 338 ezer forintos bruttó átlagkeresetet könyvelhettek el, az egészségügyben 285 ezer, az oktatásban 295 ezer forint volt a bruttó átlagbér 22,0, illetve 8,0 százalékos növekedés eredményeként.
A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 27 ezerrel nőtt tavaly júliushoz viszonyítva, a közfoglalkoztatottak számának 45 ezres csökkenését figyelembe véve azonban a növekedés 72 ezret ért el. A közfoglalkoztatottak keresete 3,4 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit.
Az adatokra reagálva Varga Mihály elmondta, hogy a reálbérek növekedésének körülbelül kétharmada a kormányzati intézkedéseknek – többek között a bérmegállapodásnak és az életpályaprogramoknak – tudható be, emellett a piaci hatásoknak is köszönhető. A nemzetgazdasági miniszter a kilátások alapján a keresetek további növekedésére számít.
Hozzátette, hogy a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.
Borítókép: illusztráció, MTI/Mohai Balázs
