Varga Mihály: nem módosít a kormány a jövő évi hiánycélon

Hírek
Jövő év első felében maximum 2 milliárd értékben dollár, 1 milliárd euró értékben pedig eurókötvényt tervez kibocsátani az államadósságkezelő, hangzott el az Államadósság Kezelő Központ jövő évi finanszírozási terveit bemutató eseményen.

A pénzügyminiszter szerint a 2008-as válsággal szemben a saját erőforrásait mozgósítva tudta megoldani a finanszírozását. Jelezte, hogy a magyar gazdasági egyensúlyi pozíciói és növekedési kilátásai folyamatosan javulnak. Jövőre tovább csökken az államadósság, a GDP 67 százalékára kívánják mérsékelni, ezzel párhuzamosan egyre kedvezőbb a finanszírozás, a lakosságra tudnak egyre inkább támaszkodni. Idén több mint 40 ezerrel nőtt a lakossági állampapírt birtoklók száma.

A költségvetés kapcsán elmondta a nehézségek ellenére is biztosította a forrásokat a jóléti kiadásokra, illetve az uniós projektre.

A kormány célja az egyensúlyi mutatók további javítása, így tovább csökkentik a költségvetés hiányát. A 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk

– mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően az államadósság is tovább mérséklődik. Az adósság szerkezetében nem készülnek változtatásra.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója rámutatott: jelentős kamat-és hozamcsökkentés figyelhető meg, ezzel párhuzamosan a forint is erősödni tudott, ami segíti a finanszírozást. A magyar hozamkülönbözet trendszerűen csökken, a korábbi 5 százalékról 2,5 százalékra.

Azt várjuk, hogy 2024-ben ez a kedvező piaci környezet fennmarad

– mondta, mivel a nagy jegybankok leállnak a kamatemelésekkel, így alacsonyabb hozamokra számítanak.

A magyar államadósság-kezelés fő céljairól elmondta, hogy a lakossági tulajdonban lévő papírok 22 százalék körül fognak alakulni, az átlagos futamidőben nincs érdemi változás, nem akarták a futamidőt emelni.

Az idei eredmények kapcsán elmondta:

az intézményi forint piacon visszahozták a 3 éves papírt, az 660 milliárd forint értékben, de visszahozták a csere opciókat, hogy simítsák a lejárati szerkezetet.
változó kamatozású papírokat is kibocsátottak ki a Buborhoz kötve, ennek oka, hogy a bankok nem vettek nagy lelkesedéssel részt az állampapír piacon, mert túl nagy költséggel járt nekik,
a lakossági termékek esetében a vagyoni koncentrációt szerették volna mérsékelni, a PéMÁP értékesítési korlátját folyamatosan csökkentették, emiatt a nagy állománnyal rendelkező ügyfelek száma is csökkent.
bevezették a hűség prémiumot is, ennek lényege, hogy a végén magasabb kamatot fizetnek.

A devizafinanszírozásra rátérve elmondta, hogy a legnagyobb volumenű devizakötvénykibocsátást hajtottak végre. Az év eleji kibocsátás után voltak privát kibocsátások is, illetve létrehoztak egy európai kötvényvásárlási programot, ami arra szolgált, hogy a mozgásterüket javítsák.

A cikk itt folytatódik

Ezek is érdekelhetnek

További híreink