Varga Mihály kifejtette: a magyar gazdaság bővülése összhangban van a növekedési képességével, az elmúlt évek adatai tartós, az uniós átlag feletti fellendülést hoztak, ezért a magyar kormány legfontosabb célja, hogy a világgazdasági és euróövezeti lassulás ellenére is megvédje az elért eredményeket. Az alacsony költségvetési hiány mellett stabilan folytatódhat az adósságráta csökkenése (2022-ben a bruttó hazai termék 60 százaléka alá kerülhet), és a Bizottság által vártnál magasabb gazdasági növekedés mellett a középtávú költségvetési cél már 2020-ban teljesülhet.
Az ECOFIN áttekintette a Bizottság országspecifikus ajánlásaival kapcsolatos horizontális kérdéseket. Varga Mihály hangsúlyozta, ennek kapcsán elfogadhatatlannak tarjuk, hogy az Európai Szemeszterben vizsgált területek az elmúlt években bővültek, és a gazdasági kormányzáshoz nem illeszkedő témák is előtérbe kerültek. Ilyenek például az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések.
A pénzügyminiszterek véleményt cseréltek az Európai Bizottság hosszú távú klímavédelmi stratégiájáról is annak gazdasági és pénzügyi hatásait elemezve. A tervezet szerint az Európai Unióban a GDP 2,8 százalékát, mintegy 520-575 milliárd eurót kell az energiarendszerek és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére fordítani a 2031-2050 közötti időszakban. A változtatásokat megvalósító beruházások számos területen hozhatnak növekedést, teremthetnek új munkahelyeket, de az átmenet bizonyos ágazatokban visszaesést generálhat. Ezért olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok lehetőségei közötti eltéréseket, illetve nem okoznak versenyhátrányt az európai gazdaságnak.
Fotó: Varga Mihálypénzügyminiszter a 2020. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán az Országházban 2019. június 4-én. MTI/Kovács Tamás
