„Nem az a cél, hogy a közszféra kereteiben történjen a munkahelyek visszaépítése, de ez nem zárja ki, hogy azoknál az állami intézményeknél és vállalatoknál, ahol a válság előtt munkaerőhiány volt, megpróbáljuk a megnövekedett munkanélküliséget átvezetni és ezzel csökkenteni” – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium első számú vezetője. Hozzátette: azzal lehet kalkulálni, hogy a „statisztikai mélypontot áprilisban érjük el, és májusban, majd júniusban a kilábalás, a gazdaság talpra állása egyre inkább érezhető lesz. Ebből kifolyólag azzal tervezünk, hogy a kiesett két hónap és a fokozatos visszaállás miatt három százalékos visszaesés lesz idén”.
Kitért arra is: felmerült a lehetősége, hogy a parlament őszi ülésére halasszák a 2021-es költségvetési törvényjavaslat vitáját, azonban az elmúlt öt évben olyan versenyelőnyt gyűjtöttek össze a magyar gazdaság szereplői számára, amelyet nem érdemes feladni. A kiszámíthatóság és a tervezhetőség sokkal hamarabb jelenik meg minden gazdasági szereplő, a vállalkozások, a háztartások, de a magánszemélyek számára is, mint más országokban. Arra a kérdésre, hogy mennyiben lesz más a 2021-es büdzsé, mint a korábbiak voltak, azt válaszolta, hogy tartalmi módosítás is történt. A költségvetés szerkezetét átláthatóbbá tették: azoknak a soroknak a száma, amelyek ebben a dokumentumban szerepelnek, megfeleződnek 2021-re. Ugyanakkor fontosabb a formánál a tartalom: a jövő évi költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése lesz. Egyik pillére a háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, amely forrást nyújt a fő egészségügyi kiadások biztonságos finanszírozására. A büdzsé másik fő pillére a 2550 milliárd forintos gazdaságvédelmi alap, amely a munkahelyek védelméhez és újrateremtéséhez gyűjti össze az anyagi erőforrásokat. Ez az alap fedezetet nyújt a beruházások ösztönzésére, közútfejlesztésre, karbantartásra, az innovációs támogatásokra.
„Igyekeztünk minél nagyobb tartalékkal megtervezni a 2021-es költségvetést a GDP fél százalékát kitevő, 270 milliárd forintos központi tartalék nem nevezhető kevésnek” – húzta alá Varga Mihály. A pénzügyminiszter az állami beruházásokkal kapcsolatosan úgy fogalmazott: folytatni fogják. Kiemelkedik két nagy beruházás: a Budapest-Belgrád vasútvonal építése és Paks-2. Továbbá a Magyar Falu-, az Egészséges Budapest-, vagy a megyei jogú városokat támogató Modern Városok Program is folytatódni fog.
Varga Mihály a Figyelőnek beszélt a 750 milliárd eurós mentőcsomagról is. Úgy vélekedett: sok még a bizonytalanság, csak a fő vonalakat ismertette az Európai Bizottság elnöke. „Furcsa logika működik Brüsszelben, mivel úgy tűnik, a szegényebb országok kárára csoportosítják majd át a forrásokat a tehetősebb országok irányába. Francia-olasz-spanyol pénzeső lehet, hogy lesz, de a közép-kelet európai országok megint a sor végére kerülhetnek, pedig eddig is felettébb szerények voltak az uniós lépések” – hangsúlyozta végezetül.
A teljes interjú a Figyelő 2020/23. számában olvasható
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
