A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül – jelentette ki a miniszter. A kedvező munkaerőpiaci adatok, a tartósan 4,7 milliós munkavállalói létszám is jelzi, hogy a magyar gazdaság a háborús időkben is helytáll. Ennek a fenntartása fontos feladat a jövőben is. A miniszter hangsúlyozta: a tavalyi adatok alapján a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kétszeresen túlteljesíti a szabályozói minimumot, a hitel/betét mutató is kedvezőbb az uniós átlagnál, a nem-teljesítő portfólió pedig csupán 3,2 százalékos.
A miniszter szerint a gazdaság nem tudna olajozottan működni megfelelő bankszektor nélkül, de a bankszektor sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül Varga Mihály rámutatott: a kedvező munkaerőpaci adatok, a tartósan 4,7 milliós munkavállalói létszám és a 4 százalékos munkanélküliség jelzik, hogy a magyar gazdaság a háborús időkben is helytáll.
A gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején azonban költségei vannak – fejtette ki, aláhúzva: a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofit-adóra. Majd a tárcavezető utalt rá: jövőre azzal számolnak, hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban. A teljeskörű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben partnerséget kérnek a bankoktól.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke beszámolójában rámutatott: az elmúlt évben fenntartották a hitelezési aktivitást, a szektor jól teljesített, sikeres volt a gazdasági kilábalás. A bankszektor működése stabil, ugyanakkor a bankokat sújtó terheket aránytalanul magasnak nevezte.
– Ezek a terhek korlátozzák a szektor működését, és nem piaci reakciókra késztetik. Már a teherviselő képességének a határára érkezett az ágazat – mondta. Több piacra, nagyobb kiszámíthatóságra, és az extra terhek mielőbbi kivezetésére van szükség – hangsúlyozta az elnök. Idén minimális növekedés lehet, a recesszió elkerülésén dolgoznak. Növekvő problémának nevezte az extra terheket, ami a külföldi pénzintézetek felé tereli az ügyfeleket. Azt mondta, hogy a kormány ahogy eddig is, továbbra is számíthat a bankokra, a magyar gazdaság érdekében fognak dolgozni.
Varga Mihály kitért arra, hogy jövőre nagyobb lehet a növekedés, egyszámjegyű, átlagosan 6 százalékos inflációval számol a kormány, és 3 százalék alatti hiányt terveznek.
A Pénzügyminisztérium az eseményhez kapcsolódó közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány az OTP Bank védelmében is fellép. Az OTP Bankot az orosz agresszió támogatójának minősítő ukrán döntéssel kapcsolatban leszögezte: az OTP működése minden nemzetközi jogszabálynak megfelel, a pénzintézet világosan cáfolta Ukrajna valótlan érveit. Jelezték, mindent megtesznek azért, hogy ezt az alaptalan és elfogadhatatlan intézkedést az ukrán fél mihamarabb visszavonja.
Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint az látszik, hogy az őszi turbulenciák után számos globális kockázat mérséklődött, a meghatározó jegybankok kamatemelése a végéhez közelít. Az energiaárak csökkentek, az inflációs fordulat elkezdődött az országban. Az áprilisi adatok is megerősítik ezt, a maginfláció is mérséklődött. A következő hónapokban gyorsulhat a dezinfláció, év végére elérhető az egyszámjegyű infláció – mondta az alelnök.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es költségvetésről tárgyal a legfontosabb állami szervek vezetőivel (Fotó: Facebook)
