A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé: januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a versenyszférában a bérnövekedés magasabb volt, mint a közszférában.
A 3,6 százalékos rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta arra készteti a munkaadókat, hogy béremeléssel tartsák meg a jobban képzett munkaerőt – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, némely vállalatnál láthatóan beruházásokkal, technológiai fejlesztésekkel is enyhítik a munkaerőhiányt.
Varga Mihály szerint a 2016-ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei béradatokban is érezteti hatását, a keresetek növekedését még az idei minimálbér emelés is segítette.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy hosszabb távon a versenyszféra és a közszféra bérei nem szakadhatnak el egymástól, ezért is emelték idén többek között a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak, az egészségügyi szakdolgozók és az önkormányzati hivatali alkalmazottak fizetését.
Visegrádi összehasonlításban a 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a legjobban a bruttó átlagkereset – mutatott rá Varga Mihály. 2010-ig jelentős lemaradás halmozódott fel, így a kiemelkedő magyarországi bérnövekedés ellenére továbbra is Csehországban a legnagyobb az euróban számolt átlagkereset.
A Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleményében Varga Mihály közölte: 2010 óta több mint a duplájára emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, a munkáltatói adóterhek pedig folyamatosan csökkennek. 2010 januárjához képest a nettó keresetek átlagosan 64 százalékkal, egy gyermek esetén 70 százalékkal, a két gyermekeseknél több mint 83 százalékkal, a három vagy több gyermekes családoknál pedig duplájára emelkedtek.
Borítófotó: PuzzlePix / Elnur, Dreamstime.com
