Milyen hatásfokon dolgozik a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs?
A járvány második hullámában vagyunk, és az emberi élet védelmén túl az egyik legfontosabb feladat a gazdaság helyreállítása és újraindítása. A kormány, valamint azok a testületek is folyamatosan dolgoznak, amelyek előterjesztésekkel, javaslatokkal szolgálják ki a kabinetet. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs egy ilyen szervezet, amelyet a kormány abból a célból hozott létre, hogy lehetőség szerint a gazdaság szereplői előtt álló bürokratikus akadályokat leépítse. Az elmúlt hetekben ennek jegyében dolgoztunk, öt nagy területen – adórendszer, közbeszerzések, építőipar, élelmiszer-gazdaság és turizmus – tudtunk döntéseket a kormány számára előterjeszteni. Összesen 76 javaslatunk volt, amelyekből 44 felvetés már megvalósult, ezeket a kormány elfogadta, megjelentek a Magyar Közlönyben. Húsz javaslatunk folyamatban van, és lett tizenkettő, amit a kormány nem támogatott – vagyis az előterjesztéseink több mint 80 százalékából jogszabály lett. Olyan felvetéseket indítottunk, amelyek nem bevételi vagy kiadási tételekről szóltak, de jelentősen segítik a gazdaság újraindítását.
A tegnapi ülésen új területtel foglalkoztak. Miért a pénzügyek terén léptek, és melyek voltak a döntések?
Hatékonyság- és versenyképesség-növelést várunk a banki digitalizációtól. Korábban a Magyar Bankszövetség 22 pontot javasolt mérlegelésre a kormánynak, ezek egy részéből azóta már jogszabály lett. Most olyan területeket vettünk elő, ahol a bankszövetség és a Pénzügyminisztérium is további változásokat szeretne, az ügyfelek pedig – akár magánszemélyekről, akár vállalatokról van szó – olcsóbb, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést. Ezekről tárgyaltunk a Magyar Bankszövetség elnökének jelenlétében. Olyan felvetéseket támogattunk, amelyek érdemi idő- és költségcsökkentést eredményeznek, de sem a költségvetésnek, sem a bankrendszernek nem okoznak extra terheket. Ezért most nem foglalkoztunk például a tranzakciós illeték kérdésével, mint ahogy a másik oldalon nem került napirendre a csomagárazás általánossá tétele sem. Döntöttünk ugyanakkor arról, hogy felgyorsítjuk és olcsóbb díjazásúvá tesszük a közjegyzői munkát a hitelszerződések eljárásai során. Az intézkedéssel évi 60-70 ezer ügyfél szembesül majd azzal, hogy gyorsabbá válik és kisebb költséggel jár a szerződéskötés. Az értékbecslésre vonatkozóan olyan adatbázist hoznánk létre a bankokkal, amely minden pénzintézet számára egységesen elérhető lenne, így nem kellene külön-külön értékbecslést végezni ugyanarra az ingatlanra, ha két különböző pénzintézet döntés-előkészítése során válik ez szükségessé. Ilyen esetekben az értékbecslés is ingyenes lesz. Ugyancsak szeretnénk az elektronikus földhivatali ügyintézést szélesíteni, kiterjeszteni. Ez jelenleg bonyolult, nagyon sokszor csak személyes ügyintézéssel oldható meg. Ezzel a lépéssel nagyjából 130 ezer ügyfélnek tudnánk megkönnyíteni az ügyintézést. A törzs támogatta és megerősítette, hogy ott, ahol elektronikus pénztárgép működik, lehetőség lesz elektronikus fizetésre is. Ez további 50-60 ezer új fizetőhelyet teremt, és több tízmilliárd forinttal csökkenti a készpénzhasználatot. Nagyon fontosnak tartom, hogy legyen ilyen lába is a gazdaságpolitikának, mert a versenyképesség és a hatékonyság javítása nemcsak pénzkérdés, hanem az idő kérdése is, amit a bürokratikus akadályok lebontásával is segíteni tudunk. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs az egyik fontos testület, de más területen is dolgozunk. A gazdasági kabinet vezetőjeként, pénzügyminiszterként magam is több testületben vagyok jelen. A hét végén beruházási célú megbeszéléseket is tartottunk. Nagy esélyt látunk arra, hogy az állami beruházásokat külön kezelve, egy csomagba rendezve fel tudjuk gyorsítani ezek finanszírozását. A parlament a múlt héten fogadta el a jövő évi adótörvényeket, amelyek szintén nagyon sok változást hoznak jövőre.
Milyen előzetes felmérések előzik meg az intézkedéseket, a forrásbiztosítást vagy épp a bevételekről történő lemondást? Lehet-e, és ha igen, mikor lehet mérleget vonni a intézkedések hatékonyságáról?
A Pénzügyminisztériumban a „kétszer mérni, egyszer vágni” mondást követjük, remélve, hogy a várakozásunk beigazolódik. Az idei év gazdasági teljesítményét tekintve úgy látom, alapvetően az a prognózis valósul meg, amit a Pénzügyminisztérium jelzett az elmúlt hónapokban. A gazdaság ebben az évben zsugorodni fog, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálunk, és ennek következményei az államháztartásban is megjelennek: durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kalkulálunk. A kiadások ellenben növekednek, hiszen a járvány és a gazdaságvédelem azonnali intézkedéseket követelt, a hozzá tartozó pénzügyi kifizetésekkel együtt. Hasonlóan más gazdaságokhoz, Magyarország is felfüggesztette a fiskális szigort, a kormány pedig segít, finanszírozunk és likviditást teremtünk, munkahelyeket védünk, tartjuk az állami beruházások ütemét. Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére, azaz a Covid-járvány 8 százalékponttal fogja megnövelni a hiányunkat. Az államadósság pedig, amely 65,4 százaléka volt tavaly a GDP-nek, és az idei évre további csökkenéssel számoltunk, nos, ez a mostani becslések szerint a bruttó hazai termék 78-80 százalékára fog emelkedni. Ilyen helyzetben folyamatos mozgásban kell lennie a gazdaságpolitikának, nem engedhetjük meg magunknak, és a gazdaság helyzete sem teszi lehetővé, hogy a programok leálljanak. Az idei és jövő évi Gazdaságvédelmi Alap ezért lett felülről nyitott, vagyis ami pénzügyi forrás szükséges, annak rendelkezésre kell állnia.
A teljes interjút a VG.hu-n olvashatja
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Figyelő Top 200 gálaesten a Bálna Budapest rendezvénytérben 2020. november 5-én. Az esten a Figyelő hetilap szerkesztősége Magyarország kétszáz legnagyobb cégének a rangsorát mutatta be. (MTI/Szigetváry Zsolt)