Február közepén alaposan meglepett mindenkit az INS által közölt 5,6 százalékos tavalyi GDP-növekedés. Ráadásul 2021 utolsó negyedében a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal még csökkent is a harmadik negyedévhez mérten. Éves összevetésben pedig október–decemberben a nyers adatok szerint a GDP 2,2 százalékkal volt nagyobb, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték alapján a gyarapodás 2,7-es volt.
Azelőtt minden remekül alakult. Az első kilenc hónapban a nyers adatok szerint még 7,1 százalékos volt a bővülés, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték pedig 6,9 százalékot tett ki. Ezek a számok fellelkesítették a politikusokat, noha az esztendő vége felé látszott a lassulás. Erre a Román Nemzeti Bank (BNR) is figyelmeztette a közvéleményt, de a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága így is 6,2 százalékra számított, és még csökkentette is a korábbi optimistább prognózisát.
A politikai válság hatása
A statisztikai intézet jelentése hideg zuhanyként hatott, bár Florin Cîţu korábbi kormányfő és volt pénzügyminiszter, a nagykoalíció egyik politikai erejének, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az elnöke arra számít, hogy az intézmény még felülvizsgálja a gyorsjelentését, és a pontosabb számítás következtében a tavalyi GDP-növekedés megközelíti a 6 százalékot.
Elemzők úgy vélik, a várakozáson aluli gyarapodásnak több oka van. Semmiképp sem tett jót a gazdaságnak, hogy Romániát már szeptemberben elérte a koronavírus-járvány ötödik hulláma, így a korlátozásokat korán vissza kellett vezetni. Emellett az energiaválság már a múlt év utolsó negyedében éreztette a hatását, az infláció gyors ütemben növekedni kezdett.
A legnagyobb visszahúzó erő azonban az építőipar volt, melynek esetében már a második fél évben megfigyelhető volt a visszaesés, főleg a jelentős mértékben megdrágult alapanyagárak miatt.
Ezért a kivitelezők leállítottak beruházásokat, sőt el is halasztottak egyes betervezett fejlesztéseket.
Aurelian Dochia gazdasági elemző szerint a tavaly őszi belpolitikai válság is az egyik oka volt a szerényebb teljesítménynek, hiszen a szinte két hónapig tartott krízis miatt az állami közberuházások lelassultak, így az állami megrendelések bukdácsolása miatt is csökkent az építőipar kibocsátása.
Infláció és háború
Ezt a becslést azonban akkor közölték, amikor Oroszország még nem támadta meg Ukrajnát, így
a háború tovább ronthat a kilátásokon.
A bukaresti jegybank igazgatótanácsának a tagjai a monetáris politikai ülésen megállapították: 2022-ben és 2023-ban is előreláthatólag lassabban növekszik majd a gazdaság, mint ahogy azt tavaly novemberben várták. Az energiaválságot mélyítheti az orosz–ukrán konfliktus – mondták, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a magas inflációs szint miatt, amely a második negyedévben két számjegyű lesz, várhatóan eléri a 11,2 százalékot, a harmadik negyedben pedig 10,2 százalékra mérséklődik. A központi bank ez év végén 9,6 százalékos fogyasztói árindexre számít, amelyből 6,3-et az energiadrágulás tesz ki. Januárban egyébként 8,35 százalékra nőtt az éves inflációs ráta; decemberben 8,2-en jegyezték.
Daniel Dăianu közgazdászprofesszor, a román költségvetési tanács elnöke a Ziarul Financiar gazdasági lapnak írt elemzésében kifejtette: a legrosszabb forgatókönyv szerint a háború gazdasági stagnálást is előidézhet, de ő nem hiszi, hogy az európai gazdaságok ennyire rossz helyzetbe kerülnek az idén. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: ennek a konfliktusnak széles kihatása lesz a gazdaságra, amit a lakosság is óhatatlanul meg fog érezni. Minden attól függ, hogy milyen kimenetele lesz e pusztító támadásnak, a felek mikor kötnek tűzszünetet. Úgy vélte, ebben a helyzetben Románia számára komoly sérülékenységet jelent a nagy ikerdeficit, hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly GDP-arányosan mintegy 7 százalékos volt, míg az államháztartási deficit a bruttó hazai termék 6,7 százalékát tette ki. A kormány az idén 5,84-os hiányt vállalt.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
