Van kiút az albérletből!?

Hírek
Ma már országos átlagban 56 ezer forintot költünk lakásbérleti díjra – derül ki egy friss felmérésből. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy érdemesebb kis önerővel is inkább lakást vásárolni, mint hosszú évekig albérletet fizetni, mert – önálló lakás esetén – magasabbak ma a fővárosi bérleti díjak, mint egy kis lakás hosszú futamidejű hitelének törlesztőrészlete.  

Végre van friss adatunk a bérlakások piacáról: országszerte a felnőtt lakosság 14 százaléka él bérelt lakásban – derült ki a Fundamenta országos szintű, reprezentatív kutatásából. Az albérletben lakók (Magyarország egészét nézve) átlagosan 56 ezer forintot költenek bérleti díjra, ám döntő többségük ideiglenesnek tartja e helyzetét, azaz előbb-utóbb saját lakásba költözne. A kutatásból az is kiderült, hogy bizony kifizetődő lehet a saját lakás előfinanszírozása az albérlet helyett, hiszen egy átlagos lakáshitel havi törlesztőrészlete elmarad a jelenlegi bérleti díjaktól – amennyiben nem több fiatal megosztva bérel egy lakást.

Távolabbról nézve a kérdést, a magyarok közel fele, 42 százaléka lakik nem saját tulajdonú ingatlanban. Persze az ilyen lakásban élők nagyjából 50 százaléka a szülőkkel együtt él, ám harmaduk mástól bérelt ingatlanban lakik. A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalékra tehető az albérletesek aránya.

Érdekes, hogy a 14 százalék közel sem csak piaci bérlőket takar! A más tulajdonában álló ingatlanban lakók 19 százaléka a házastárs, élettárs, testvér vagy egyéb személy lakásában lakik, és 3 százalék azok aránya, akik egyéb helyen, például kollégiumban, szállóban élnek. Az albérlet főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást a középfokú végzettségűekhez képest.

A bérleményben élők közül viszont mindössze 9 százalék azok aránya, akiknek megfelel ez az életforma, és még egy jó ideig albérletben szeretnének lakni.

A kutatás alapján a lakáshitellel rendelkezők átlagosan 55 ezer forintot költenek havonta törlesztésre, ami kevesebb, mint a rezsiköltségek nélkül számított 56 ezer forintos átlagos havi bérleti díj. Utóbbi azonban sok esetben a hetvenezer forintot is meghaladhatja, így sok albérletből saját otthonba elvágyódó számára jó megoldás a lakáshitel, amelynek törlesztőrészletei jóval alatta maradnak az átlagos magyar albérletre kifizetett költségeknek.

Sőt, a lakás-takarékpénztár által nyújtott kölcsön esetén még az állami támogatást is igénybe lehet venni. Utóbbi azért is jó választás azoknak, akik saját lakásra vágynak, mert fix és kedvező kamatozású, a hitel összegéhez már a lakásszámla nyitásakor, vagy később is hozzá lehet jutni.

Az átlagos havi albérleti díjak az ingatlan elhelyezkedéstől függően jelentős különbségeket mutatnak. A központi régió átlaga a legmagasabb (71 ezer forint), ezt a nyugati (50 ezer forint), majd a keleti országrész (43 ezer forint) követi. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek sokszor nem a lakás teljes bérleti díját jelentik, hiszen sok esetben, főként fiatal egyedülállóknál az adott ingatlant többen közösen bérlik.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink