A Credit Suisse befektetési bank szerint a háztartások aggregált globális vagyona tavaly 28,7 ezer milliárd dollárral gyarapodott, köszönhetően annak, hogy a jegybankok világszerte pénzzel árasztották el a piacokat. Az olcsó pénz inflálta az eszközárakat.
Elszállt eszköztárak
A részvények és az ingatlanok drágulása 418,3 ezer milliárd dollárra lökte fel ezeknek a vagyontárgyaknak az értékét.
Állandó árakon számolva ez 4,1 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Ez az ütem némileg elmarad az elmúlt húsz esztendő éves átlagától, ami kimagaslónak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány miatt soha nem látott korlátozásokra kényszerültek az országok.
„Sohasem volt még ilyen éles a különbség a háztartások vagyonának a változása és a szélesebb értelemben vett gazdaság között” – írja az elemzés, hozzátéve: mindez a jövedelmi, vagyoni eltérések növekedésével járt együtt. A legalább egymillió dollárral rendelkező magánszemélyek vagyona csaknem megnégyszereződött, 191,6 ezer milliárd dollárra hízott 2000 óta. Részarányuk a globális teljes vagyonból 35-ről 46 százalékra nőtt.
Jegybanki segítség
A befektetési bank becslései szerint 2,9 milliárd embernek – a világ felnőtt lakossága nagyjából 55 százalékának – a vagyona nem éri el a 10 ezer dollárt. 2020 végén 56,1 millióan számítottak dollármilliomosnak, ami 5,2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi szám. A milliomosok 90 százalékának 5 millió dollárnál kisebb a vagyona, nagyjából 7 milliónak közülük pedig több ennél. A piramis csúcsát 215 ezren adják, az ő nettó vagyonuk meghaladja az 50 millió dollárt. Egy esztendővel azelőtt a számuk még 173 ezer volt. „Ilyen arányú növekedés akármelyik évben kimagasló lenne, de különösen feltűnő egy olyan esztendőben, amely hatalmas társadalmi és gazdasági felfordulást hozott” – jegyzi meg a tanulmány, hozzátéve: a pandémiára adott gazdaságpolitikai válasznak jelentős szerepe van ebben.
Lakosságarányosan nézve viszonylag alacsony a milliomosok száma Indiában, Indonéziában és Oroszországban
– ezer felnőttből egy ember az –, Kínában azonban meglepően nagy, ott minden kétszázadik felnőtt vagyonos. Az Egyesült Államokban a lakosság 8, Svájcban a népesség 15 százaléka tartozik a milliomosok közé. A CS összesítése a befektetett, befektethető vagyont és az ingatlanokat is tartalmazza. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban könyvelték el a legnagyobb vagyongyarapodást, amelyeket a legsúlyosabban érintett a járvány – jellemzően Észak-Amerikában és Európában, ahol a teljes vagyon 10 százalék körüli mértékben nőtt.
Ruchir Sharmának, a Morgan Stanley Investment Management vezető stratégájának az elemzése hasonló trendeket állapít meg – a milliárdosok körében. A pandémia következményeinek a kezelésére a világ központi bankjai nagyjából 9000 milliárd dollárt pumpáltak a gazdaságba. Ennek meghatározó része a tőkepiacokon kötött ki, felfújva ezzel az árfolyamokat. Így a világ milliárdosainak a vagyona tavaly 5000 milliárd dollárral, 13 ezer milliárdra hízott. A Forbes magazin 2021-es listája szerint a milliárdosok száma csaknem hétszázzal, 2700-ra emelkedett. A legnagyobb növekedést Kínában regisztrálták, 238 új milliárdossal az állomány 626-ra bővült. (Minden 36. órában milliárdos lett valaki.) Az USA-ban 110 volt a növekmény, összesen 724-en vannak.
A kínai küszöb
Az elmúlt öt évet vizsgálva azonban – némi meglepetésre – az derül ki, hogy Svédországban nőtt a legjobban a milliárdosok száma, 26-ról 41-re; közülük tízen tavaly váltak azzá. A GDP-arányos vagyonuk a múlt esztendőben 20-ról csaknem 30 százalékra gyarapodott. Hasonló tendencia rajzolódik ki Franciaországban is: 2020-ban a bruttó hazai termék 11 százalékáról 17-re bővült a leggazdagabbak vagyona. Kínában is elszabadult az „állami kapitalizmus”:
tavaly a milliárdosok ezer milliárd dollárral növelték ott a vagyonukat, amely így a GDP 15 százalékát éri el.
A központi vezetés korábban, a 2010-es éveket megelőzően követett egy íratlan szabályt, amely szerint senkinek a vagyona nem haladhatja meg a 10 milliárd dollárt. Aki átlépte ezt a határt, hamar kapott a nyakába egy állami – adóhatósági – vizsgálatot, ennek minden kellemetlen következményével. Ahogy azonban a kínai technológiai szektor az elmúlt évtizedben megerősödött, az alapítók vagyona szinte pillanatok alatt átlépte ezt a küszöböt. Mára így több mint ötvenen tartoznak a többszörös tízmilliárdosok körébe, így például Jack Ma, az Alibaba alapítója 48 milliárdos vagyonával.
A cikk a Figyelő július 8-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Getty Images)
