Horvátország északnyugati részén, az Isztriai-félsziget mélyén fekvő, meszes talajú ártéri erdők földjében lakozik egy igen ritka kincs, latin nevén Tuber magnatum. Nagyobb mennyiségben csak itt, valamint az észak-olaszországi Piemont tartományban fordul elő (ezért piemonti szarvasgombának is nevezik), de találni belőle még Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és nálunk a Jászságban, továbbá az Ormánságban.
Az isztriai fehér szarvasgomba a világon a legdrágább és legkeresettebb fajta, nemcsak az ízvilága miatt, hanem mert csupán a természetes élőhelyén lehet hozzájutni. A talaj 20-30 centiméter mélységében, a fák – főként a tölgyek, a hársak és a mogyorófák – gyökereivel szimbiózisban él. A legjobb gombászók a disznók, de ha kiszagolják és kitúrják, meg is ennék, mert bolondulnak érte. Éppen ezért ma már a félszigeten is többnyire kutyával „vadásznak” a szarvasgombára.
KUTATÓINTÉZET
A festői szépségű Motovuni-erdő közelében, Livade településen működik egy tudományos kutatóintézet, amelyet az isztriai szarvasgomba élőhelyének a megóvására, népszerűsítésére és tanulmányozására hoztak létre. A környéken az 1930-as években indult meg a szakszerű gombagyűjtés, -osztályozás, valamint telepedett meg az első exportcég. A livadei intézmény foglalkozik az eredettanúsítványok kibocsátásával is.
A Mirna folyó által áztatott 275 hektáros Motovuni-erdő, amely a világ legdélebbi ártéri tölgyese, ideális élőhelye a fehér szarvasgombáknak. Gyűjtőszándékkal ide belépni csak engedéllyel lehet, e nélkül legálisan nem is értékesíthető az esetleges zsákmány. Az engedély ára az időtartamtól függően változik: egy napra 200 kunába (csaknem 10 ezer forint), egy szezonra pedig 1700 kunába (közel 82 ezer forint) kerül. Ez viszont egy ügyes gombász számára gyorsan megtérül, hiszen egy átlagos szezon alatt összesen másfél millió forintnyi gumót is kiáshat a földből.
Természetesen egy egyszerű gyűjtögető közel sem kap annyi pénzt a zsákmányáért, mint amennyi az ínyencség kiskereskedelmi ellenértéke. Az átvevőhelyen a minőségtől függően átlagban ötezer kunát (240 ezer forint) fizetnek a gomba kilójáért. Ha viszont valaki egy különleges példányt talál, azt megéri aukcióra bocsátani. A legismertebb fehérszarvasgomba-árverést az észak-olaszországi Albában tartják, ahol egy-egy nagyobb darabért 50 ezer eurót adnak. Tavaly egy 90 dekás, ép gombáért százezer eurót (mintegy 36 millió forint) fizetett ki egy hongkongi üzletember.
KULTIKUS HELY
Az idei, nem túl csapadékos időjárás nem kedvezett a gombáknak (egyébként az Isztrián a kevésbé drága fekete szarvasgomba is megterem).
Ám a Glas Istre napilap szerint a valamivel több mint ezer horvátországi regisztrált gombabetakarító elégedett lehet a szeptembertől november közepéig tartó idénnyel. Mintegy hat tonna fehér szarvasgombát gyűjtöttek az isztriai erdőkben, amiért az átvevőhelyeken összesen másfél milliárd forintnyi kunát fizettek ki. A különleges ételízesítőt a felvásárlók egy kisebb része a környék éttermeinek értékesíti tovább, de a betakarított gumók többsége az olasz szakácsok edényében köt ki.
A világ legnagyobb fehér szarvasgombája pár évig egy 1999-ben, Motovuntól néhány kilométerre, Buje környékén talált, 1,31 kilós példány volt. A megtalálója nem adta el sok pénzért, hanem jó marketinges ösztönnel felvétette a Guinness-listára, majd felhasználta egy 200 fős vacsorára, amelyre a helybélieken kívül az akkori államfőt és az esemény iránt érdeklődő újságírókat is meghívta. Azóta a környék kultikus hellyé vált, 2002-ben nyílt exkluzív éttermét messze földről felkeresik.
Ami a rekordokat illeti, 2007-ben egy másfél kilós, Olaszországban talált példányért 330 ezer dollárt fizettek Albában. A jelenlegi csúcstartó egy 2015-ben kiásott, 1,89 kilós olaszországi darab, amiért csak 61 ezer dollárt adtak egy tengerentúli aukción.
HORDÓSI DÁNIEL
(Borítókép: Figyelő-archív)
