A SPAR-nak a magyar fogyasztók érdekeit kellene szem előtt tartania – erről adott ki közleményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.
A Nagy Márton vezette tárca egyúttal visszautasítja a vállalat valótlan állításait. Ahogy arról a Világgazdaság a hétvégén beszámolt, minden jel szerint elmérgesedett a viszony a Spar tulajdonosai és a magyar kormány között. A fő konfliktus a kiskereskedelmi különadó, amelyre most válaszul masszív vagyonelemeket szerveztek ki a magyar leánycégtől, az osztrák Spar vezérigazgatója pedig a kivonulás forgatókönyvére is kitért.
A némiképp szokatlanul éles kirohanás nem előzmény nélküli. A napokban derül ki, hogy a salzburgi székhelyű boltóriás bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. Ennek felső mértéke az idén 4,5 százalék és azokra vonatkozik, akik nettó 100 milliárd forint felett árbevételt érnek el. De kifogásolták az élelmiszerárstopot is. Tekintve, hogy sem a kiskereskedelmi különadó (ez 2020 májusától jelent meg újra), sem az élelmiszerárstop (ezt tavaly augusztusban már kivezették) nem új intézkedés, felmerül a kérdés, hogy a Spar miért éppen most nyitotta ki a vitát uniós szinten.
Miért vezetett be különadókat a kormány?
Az NGM úgy fogalmazott, hogy a valótlan és rosszindulatú állításokkal szemben a kormány a családok és a rezsicsökkentés megvédése érdekében azokban a szektorokban – így többek közt a kiskereskedelemben, az energiaszektorban és bankszektorban – vezette be az extraprofitadókat, ahol azok keletkeztek. Kifejtették, hogy ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg.
A teljes cikk itt olvasható.
