Cecil B. DeMille, a némafilmkorszak híres rendezője „Az asszonyember” forgatásakor szinte véletlenül talált rá Los Angeles félreeső külvárosára, amit azóta is csak úgy ismerünk: Hollywood. Az 1910-es években a helyi templomon kívül sok látnivaló nem akadt errefelé. A közeli nagyvároshoz is csak azért csatlakoztak, mert nagy volt a vízhiány és önerőből nem tudták kiépíteni a vezetékhálózatot. A fekvése miatt a terep viszont ideális volt a filmforgatáshoz: a napsütéses órák száma magas volt, ami kedvezett a külső felvételeknek, ráadásul akadt síkság, hegység és folyó is a közelben. DeMille még egy hodályt alakított át a forgatáshoz, pár év után azonban – hála a követőinek – már lépni se lehetett a stúdióktól. Közel 100 éve Hollywood a filmipar központja, az Egyesült Államok pedig a legnagyobb mozis piacnak számít.
Újabban azonban döcög az álomgyár szekere. Ahogy Jeff Bock filmipari elemző megjegyzi: régen a stúdiók a folytatásokra, mint biztos pénzforrásra tekintettek. Újabban kezd megcsappanni az érdeklődés a nagy mozis franchise-ok iránt. Jó példa rá a múlt héten debütált új Majmok bolygója című film. Bár a kritikusok imádták (az USA-ban 10 kritikusból 9 oda volt érte) az első hétvégéjén Észak-Amerikában csak 56 milliót tudott összekalapozni a film. Előfordulhat, hogy "otthonában" a 150 milliós előállítási költségét vissza se tudja majd termelni. Idén ez már a sokadik csalódást keltő eredmény a pénztáraknál. Csakhogy két példát említsünk: a Karib-tenger kalózai és a Transformers új része se hozta a várt számokat.
A probléma bizonyára az eredetiséggel van. A nézők valami újat szeretnének – vághatnánk rá rögtön, de a helyzet ennél komplikáltabb. A Warner Bros. pont idén akart útjára indítani egy teljesen új franchise-t Artúr király – A kard legendája címmel, de Guy Ritchie filmje beleállt a földbe: a 175 millió dollárba került film Észak-Amerikában mindössze 39 milliót tudott összehozni.
Azaz igazság, hogy újabban igazán csak az animációs alkotások, a képregényfilmek (no és persze a Star Wars produkciók) tűnnek biztos befektetésnek.
Az ingadozó bevételek miatt világszerte egyre többen törik rajta a fejüket, hogy miként lehetne megújítani a moziipart. Nagy-Britanniában a Vue Cinemas nevű láncnál például egy időben a nézők választhattak, hogy a 400 címből álló filmes könyvtárukból mire kíváncsiak és a legnépszerűbb műveket tűzték műsorra.
Borítókép: MTI/Szombathelyi Dániel
