Petro Porosenko ukrán elnök március 13-án terjesztette a kettős állampolgárság büntetését célzó jogszabályt a lefelsőbb tanács (Verhovna Ráda) elé. Az államfő azt kérte a parlamenti képviselőktől: a lehető legrövidebb időn belül teremtsék meg a keretet ahhoz, hogy megfoszthassák ukrán állampolgárságuktól a más országokkal is közjogi kötelékben álló személyeket. Az ukrán alkotmány ugyan nem ismeri el a többes állampolgárságot, de nem is szankcionálja azt. Sokan úgy vélik, hogy többek között ez a joghézag vezetett a Krím-félsziget Oroszország általi annektálásához és az immár három éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanásához.
A többes állampolgársággal rendelkező ukránok számát megbecsülni sem könnyű. Valószínűsíthető, hogy Kelet-Ukrajnában nem csak a szakadár területeken élőknek volt-van százezres nagyságrendben orosz útlevelük. A média és politika figyelme azonban ezúttal nem rájuk irányul. A híradások középpontjába főként a Romániával szomszédos Csernyivci megye és a négy uniós országgal, köztük Magyarországgal is határos Kárpátalja került. Több százezerre teszik ugyanis azoknak a számát, akik az ukrán mellett lengyel, szlovák, román vagy magyar útlevéllel is rendelkeznek. Egyes médiumok azzal riogatnak, hogy ez fenyegetést jelent Ukrajna területi egységére nézve, hiszen a szomszédos országok – állampolgáraik biztonságára hivatkozva – adott esetben akár a katonai beavatkozástól sem tartózkodnának. Az ukrán-orosz szembenállás fényében a nemzetféltő kórusban szinte elvesznek a realista hangvételű elemzések, amelyek rámutatnak arra, hogy a vizionált ellenségek kivétel nélkül NATO-tagállamok, így elképzelhetetlen a Krím-félsziget, illetve a Grúziához tartozó Dél-Oszétia esetében korábban alkalmazott orosz forgatókönyv.
További részletek a Figyelő 2017/13. számában!
