A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) május 4-én, csütörtökön tartotta éves taggyűlését. Ez volt a 30. közgyűlés az 1993-as alapítás óta. A közgyűlést megelőzően a tagok elektronikus úton adták le szavazataikat a tisztségviselők megválasztására és az alapszabály módosítására, az eredményeket a közgyűlésen hirdették ki. Achim Weinstock alelnök felhívta a tagok figyelmét arra, hogy a közgyűlésre olyan időszakban került sor, amikor a világgazdaság évtizedek óta nem látott kihívásokkal néz szembe: háború Európában, infláció, ellátási hiány és más nehézségek. „Ezek a tényezők a tagvállalatainkra, a német és a magyar gazdaságra is hatással vannak” – mondta Achim Weinstock. Ezt mutatja a DUIHK néhány napja közzétett konjunktúrafelmérése is, amelyből kiderült, hogy a cégek a gazdaság érezhető lassulására számítanak. Ennek ellenére a foglalkoztatási és beruházási szándékaik összességében pozitívak maradtak, amit Achim Weinstock úgy értelmezett, hogy a gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. A felmérés szerint a saját vállalkozásukra nézve a legnagyobb kockázatot az energiaárak, a szakmunkáshiány és az árfolyam alakulása jelenti. A magyarországi telephely minőségének megítélése idén valamivel rosszabb volt, mint tavaly, többek között a támogatásokhoz való hozzáférés, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága vagy éppen a jogbiztonság tekintetében – idézte a felmérésből Achim Weinstock. „ A DUIHK különösen ezekben a kihívásokkal teli időkben tovább fokozza erőfeszítéseit, hogy minél hatékonyabban támogassa a tagokat üzleti tevékenységük kiterjesztésében vagy sikeres folytatásában” – biztosította a jelenlévőket az alelnök. „A DUIHK sok pozitív visszajelzést kap a beruházási feltételekről, de ugyanúgy tisztában vagyunk azzal, hogy egyes üzletágak számára milyen problémás területek vannak” – mondta a kamara alelnöke. Ezekről a kérdésekről a DUIHK rendszeresen egyeztet a magyar kormánnyal. „A DUIHK egyaránt partnere a gazdasági szereplőknek és a kormánynak, a kamara mindig objektíven, adatokra és tényekre alapozva, tisztelettel képviseli a magyar és német tagvállalatok érdekeit. Mindenféle párbeszédet és egyeztetést kezdeményezünk és támogatunk Németország és Magyarország között. Eltérő vélemények létezhetnek a világról, de azt a luxust már nem engedhetjük meg magunknak, hogy kitérjünk az érdemi viták elől ” – mondta Achim Weinstock. Barbara Zollmann ügyvezető az elnökség jelentésében ismertette, hogy a DUIHK a kihívásokkal teli idők ellenére tovább erősítette tagsági bázisát, és 2022. december 31-én összesen 925 tagot számlált. A német-magyar kamara külgazdaság-ösztönzési tevékenységében 2022-ben a hangsúly a beszállítók keresésére és a vállalatok „nearshoring” terveinek támogatására helyeződött.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a taggyűlésen kijelentette: nem vitás, hogy Magyarország legfontosabb partnere továbbra is Németország. „Ahogy mi is számítunk a németekre, úgy a németek, a német gazdaság is számíthat ránk” – mondta. „Bízom abban, hogy éppen a magyar-német gazdasági együttműködés ereje az egyik olyan hajtómotor, amelynek köszönhetően nehéz években is tovább tudunk haladni”. Hozzátette: ha ezeket az éveket magunk mögött fogjuk hagyni, akkor különösen nagyra értékeljük azoknak a hozzájárulását, akik ebben az időszakban döntöttek úgy, hogy Magyarországra fektetnek be. A vállalatokra nehezedő többletterhek kapcsán, például a különböző „extraprofitadók” hatására, azt mondta a miniszter, hogy várhatóan a 2024-es év lesz az utolsó nehezebb év. „Amikor ezeken túl vagyunk, akkor ezeket az intézkedéseket és döntéseket is meg lehet szüntetni” – jelezte Gulyás Gergely.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésének keretében 33 tagvállalat vehette át a „Megbízható Munkaadó 2023/24“elismerő címet. A díjjal olyan vállalatokat jutalmaznak, amelyek példaértékű és megbízható módon gondoskodnak munkatársaik munka- es életkörülményeiről. A kitüntető okleveleket Sávos András, a DUIHK elnöke és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adták át. Sávos András, a DUIHK elnöke emlékeztetett arra, a 2017-ben életre hívott kezdeményezés célja, hogy felhívja a cégek figyelmét a munkavállaló-barát környezet fontosságára, és a munkahelyi feltételek folyamatos javítására ösztönözze a vállalatokat. Ugyanakkor az ezt szolgáló intézkedések és megoldások növelik a résztvevő vállalatok vonzerejét is a potenciális munkavállalók irányába, más szóval a cég „employer branding”-jét. Ezért nagyon komplex kritériumrendszernek kell megfelelni annak, aki két évre megkapja a címviselés jogát.
