Orbán Viktor: 200 ezer forintos minimálbérnek kell lenni a horizonton

Hírek Figyelo.hu
A sikeres oltási programnak és a hatékony gazdaságpolitikának tulajdoníthatóan a magyar gazdaság más uniós országokhoz képest lépéselőnyhöz jutott. A Világgazdaság gazdaságpolitikai csúcskonferenciája Magyarország legfontosabb döntéshozóival az újraindítás mikéntje mellett a kitörési pontokat is megkeresi, bemutatja.

A konferencia élőben követhető:

 

Lezárult a gazdaságvédelem időszaka

A társadalom egyik csoportja sem omlott össze, nem csődöltek be a családok, holott a szülők egy részének otthon kellett maradnia a kisebbekkel, miközben dolgozniuk is kellett volna. Hasonlóképpen a vállalkozások is helytálltak, amit mutat, hogy továbbra is több mint 4,5 millióan dolgoznak. Ez 50 ezerrel kevesebb, mint mint egy évvel korábban, de kétszer ennyi munkahelyet kell teremteni – szögezte le Orbán Viktor a VG „Magyarország újraindul!” című konferenciáján, hozzátéve, hogy ez benne van a gazdaságban.

Új korszakhoz érkeztünk, és már nem gazdaságvédelmi intézkedésekre, hanem újraindítási intézkedésekre van szükség

– emelte ki a miniszterelnök. Ezt két operatív törzs fogja majd irányítani. a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzset Szijjártó Péter fogja vezetni, és lesz társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs is, amelyet Novák Katalin vezet majd – tette hozzá.

A globális vállalati adó ötletéről a miniszterelnök elmondta, abszurd, hogy bármilyen szervezet megmondja, milyen adónem legyen Magyarországon, továbbá ez az adónem bevezetése csorbítaná Magyarország versenyképességét, a valós beruházások létrejöttét akadályozná, munkahelyeket vesztene az ország, ki kell állni a javaslat ellen, hogy az ország megőrizhesse a vonzó munkahely-teremtési képességét.

A biztonságos gazdasághoz teljes foglalkoztatottság kell, de ez nem azt jelenti, hogy egyetlen munkahelye lehet az embernek egész életében, hanem azt, hogy több munkahely áll rendelkezésre, mint munkaerő – fejtette ki Orbán Viktor. Hozzátette, ez jelenti ma a teljes foglalkoztatást, és aki ezzel a lehetőséggel nem tud élni, annak a kormány mindenféle programokkal fog segíteni, hogy ne induljon el belső migráció.

A gyereket nevelő családokat megviselte a válság

– mutatott rá a kormányfő. Ezért a miniszterelnök azt javasolja, hogy ha a gazdaság idén eléri az 5,5 százalékos növekedést, januárban és februárban az átlagjövedelem alatt befizetett szja-t adják vissza a gyermeket nevelő szülőknek. Ez mintegy 500- 550 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.

Az NHP kivezetése és a kamatemelés olyan dupla hatás, amelyet ellensúlyozni kell – jelezte a miniszterelnök. Hozzátette, ha elfogadjuk a jegybankelnök megközelítését, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania fél százaléknál nem magasabb hitelekkel a kkv-knak. A kamarával egyeztetnek erről, mivel az NHP-t pótolni kell.

A KAVOSZ a messze legrugalmasabb rendszer, jelentős költségvetési forrásokat szeretnének a kamarának biztosítani, hogy a korábbinál is olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető. Hangsúlyozta, hogy rugalmasabb megoldás kell, ezért nem a hagyományos állami intézményrendszert fogják választani, hanem a kamarával szeretnének együttműködni. Ennek nincs felső határa – mutatott rá miniszterelnök.

Ha nem adunk eszközöket a kkv-knak, akkor nem lesz teljes foglalkoztatottság – figyelmeztetett.

A következő négy év legfontosabb feladata, hogy a kormányzati struktúrában összehangoltabb legyen az adatgazdálkodás. Amíg ezt nem hozzák össze, addig a közepes teljesítménynél jobbat nem kaphat a kormány e téren.

A magyar minimálbér rendszer két elemből áll – mutatott rá Orbán Viktor.

“A mi horizontunkon a 200 ezer forintos minimálbér kell lenni. De ha ezt rázudítjuk a kkv-kra, akkor tönkre mennek és elbocsátják az embereket.” – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: ha magasabb minimálbért akarunk, ahhoz a kkkv-knak segítséget kell adni. Az adókat érzékelhetően kell csökkenteni ehhez. Korábban ez megtörtént már, a kormány egy előre tervezett ütemben csökkentette a munkát terhelő adókat, ezt a kombinációt tervezzük most is.

Ötvenmilliárdból fejleszt a Hunguest

Ez egy egészséges aránynak mondható régiós szinten is, ugyanakkor az országon belül jelentős az aránytalanság – emelte ki Détári-Szabó Ádám. A Hunguest Hotels vezérigazgatója, az OPUS GLOBAL turisztikai divíziójának vezetője elmondása szerint a vidéki szállodák könnyebben vették az akadályt, mint a fővárosi szálláshelyek, és a Hungestnek is volt olyan vidéki szállodája, amelyet be kellett vezetni újra a piacra.

Tavaly új célcsoportokat nyert meg magának a szektor, és elmondható, hogy csökkent a belföldi kereslet Balaton-orientációja.

A szakember meglátása szerint a szektornak mérsékelnie kell az egyensúlytalanságot Budapest és az egyes vidéki desztinációk között, az azonban már látszik, hogy a gasztronómiai forradalom az ország minden szegletébe elért.

A bezárás során hét nagykapacitású szállodáját újította fel a Hunguest, és további, 50 milliárd forintos szállodafelújítást fog végrehajtani a közeljövőben, amelynek harmadát a Kisfaludi programból, kétharmadát pedig önerőből finanszírozzák majd.

Kedvezőek a foglalkoztatási kilátások

Kedvezőeknek nevezte a foglalkoztatási kilátásokat előadásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, aki szerint erősnek bizonyult a magyar gazdaság stressztűrő képessége.

Vukovich Gabriella felidézte az egy évtizeddel ezelőtt meghirdetett munkaalapú társadalomra átállást,

és ennek statisztikai számait ismertetve kifejtette: a 2010 első negyedévi 61-ről 77 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, amivel Magyarország túlteljesítette az EU 2020 stratégiában kitűzött 75 százalékos EU-s és nemzeti foglalkoztatási célt.

A budapesti modell megbukott

Egy olyan iparágat tett padlóra a járvány, amely 2 évvel ezelőtt kétszer, a tavalyi év januárjában és februárjában pedig négyszer gyorsabban nőtt, mint a GDP, az az ágazat fogott padlót, amely 100 ezrek megélhetését, a GDP több mint 10 százalékát biztosította, és amelynek növekedése az európai és a világátlagot is meghaladta – kezdte előadását Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Hozzátette, nem tudja, kapott-e valaha a magyar turizmus és a vendéglátás ekkora pofont, de minden nehézség ellenére a szektor túlélte a válságot.

A legnagyobb probléma Budapesten van, ugyanis 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett, nincs még egy ilyen európai főváros, ahol ilyen magas lenne a külföldiek aránya, Bécsben 80, Londonban és Párizsban 60 százalék körüli a külföldi turisták aránya.

Egyre több beruházás érkezik Keletről

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója elmondta: a válság ellenére sikeres évet zárt tavaly a HIPA,

összesen 4 milliárd euró befektetés érkezett hazánkba.

Mint kifejtette, a tavaly lezárult projekteknek két fő támasza volt. A közvetlen külföldi tőkebefektetések keretében összesen 97 nagybefektetést tárgyaltak le, amelyből 30 beruházás Kínából érkezett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy megmaradt a nyugati befektetőkkel való együttműködés is, az Amerikai Egyesült Államok mellett Németország érkezett a legtöbb munkahelyteremtő beruházás.

350 ezer kkv-t érintett hátrányosan a járvány

Az MFB Csoport kötelezettségvállalása 2020-ban meghaladta a 2200 milliárd forintot

mondta Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a konferencián, hozzátéve, ez kulcsfontosságú eredmény a COVID-19 járvány okozta gazdasági hatások enyhítése terén.

Kifejtette: az MFB legfontosabb feladata a pénzügyi hiányosságok kezelése, a kedvező finanszírozási lehetőségek biztosítása azokon a területeken, ahol a piaci szereplők nem, vagy csak részben tudnak finanszírozást nyújtani. Emellett a recesszió idején az MFB Csoport feladatai közé tartozik a gazdaság élénkítése, a COVID-19 járvány alatt és után is a negatív gazdasági hatások enyhítése.

Rámutatott: a becslések szerint 350 ezer kis- és középvállalkozást érintett hátrányosan a COVID-19 járvány,

kiemelten az idegenforgalom, a vendéglátás, a kultúra, a sport és közlekedés területén működő cégeket.

Sipos-Tompa Levente kifejtette: az MFB Csoport számos hitel-, tőke- és garanciaprogramot indított el rekord idő alatt a koronavírus-járvány alatt. A csoport március 1-én elkezdte a Növekedési Garanciaprogramot, idén március 8-án elindították a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönt.

Idén 587 milliárdos fejlesztési forrást hívhatnak le a kkv-k

A jelenlegi helyzetben az egyik legnagyobb kérdés, hogy a magyar munkavállalók és a munkáltatók hogyan tudnak az ország gazdasági újraindításban profitálni – ennek lehetőségeiről György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára adott választ előadásában.

Megújították a vállalkozásfejlesztés eszköztárát, és ennek köszönhetően annyi vállalkozást tud majd elérni a tárca a következő másfél évben, mint amennyit a teljes magyar fejlesztési politika tudott megszólítani az elmúlt 30 évben. Az államtitkár elmondása szerint ezt úgy tudják elérni, hogy megkérdezték a vállalkozókat, mire lenne szükségük saját cégük fejlesztéséhez,

a válasz pedig az volt, hogy gyorsaságra, likviditásra és ütemezettségre van szükség.

Erre válaszul a pályázatok átfutási ideje 45-60 napra rövidült, amely a gyorsaságon felül likviditás terén is segíti a cégeket, továbbá a megítélt támogatás teljes összegét előre megkaphatják, és a felhasználáshoz igénybe vehetik a Széchenyi kártya programot.

A különböző támogatási programokat pedig ütemezetten jelentetik majd meg.

Vállalkozásfejlesztésre idén 587 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre, a napokban jelenik majd meg az első kiírás. Ehhez további 2000 milliárd forintnyi államilag támogatott hitel is a vállalkozások rendelkezésére áll, és különböző szolgáltatások is rendelkezésre állnak, amelyek abban segítik a cégeket, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban tudják majd felhasználni – emelte ki György László.

A kamarát sem hagyták ki

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentős mértékben részt vett a gazdaságpolitika alakításában a válság alatt, és javaslataikat a kormányzat minden esetben meghallgatta és támogatta.

A válságkezelés során hozott gazdasági intézkedések döntő többsége a kamarával történt egyeztetést követően jelent meg.

Jelezte: a kamarai javaslatok közül nagy port kavart az iparűzési adó kérdését érintő indítványunk. Az iparűzési adónak a kis- és középvállalkozói szektor irányába megvalósuló 50 százalékos csökkentése jelentős összeget hagy a vállalkozásoknál. Javaslatukra a helyi adók mértékét befagyasztották, a vendéglátás áfája a célzott házhoz szállítás esetén 5 százalékra csökkent, a munkahelymegtartás biztosítására a bérkompenzáció folyamatosan rendelkezésre állt.

Elmondta: a kormány beruházásélénkítési programot alakított ki a javaslatunkra, például a SZÉP-kártyán lévő pénzek korlátozás nélküli felhasználásáról.

Emellett az egyik leglényegesebb válságkezelő intézkedés a hitelhez jutás feltételeinek javítása volt 100 milliárdos keretösszegben.

Itthon gyorsabb lesz a helyreállítás az uniós átlagnál

Jó okunk van feltételezni, hogy folytatódik a gazdaság helyreállása a következő negyedévekben, az év második felében pedig visszatérünk a 2019-es szinthez

jelentette ki VG gazdasági csúcskonferenciáján Varga Mihály.

A pénzügyminiszter hozzátette: a magyar gazdaság ellenállóképessége megerősödött az elmúlt 10 évben, emiatt gyorsabb hazánk gazdaságának helyreállása az EU országaihoz képest.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a járvány előtti szint 93 százalékán állunk. A vendéglátás helyreállása is kifejezetten gyors, a nyugták alapján 2,5-3 milliárdos forgalom, ami a 2019-es teljesítményszintet jelenti.

A pénzügyminiszter 4 elemet emelt ki, amelyek húzzák a gazdaságot, ilyen

  • a bérek,
  • a vállalati kapacitások,
  • a munkaerőpiac,
  • illetve az EU transzferek.

Eredményes válságkezelést hajtott végre Magyarország

Sikeres válságkezelést hajtott végre Magyarország

– mondta Matolcsy György a VG „Magyarország újraindul!” című konferenciáján, szerdán Budapesten.

Az MNB elnöke előadásában kiemelte: idén Magyarország az Európai Unió leggyorsabb fejlődését érheti el, a magyar válságkezelés azért volt eredményes, mert a hitelezésre, annak erősítésére támaszkodhatott. Aláhúzta:

Magyarország a harmadik negyedévben érheti el a válság előtti GDP szintjét.

 

További híreink