Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel
A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők éves alapon 4, havi bázison pedig 0,2 százalékos inflációra számítottak. Tehát a mai adat mindenképpen meglepetés, ezzel két hónap után ismét csökkent az infláció Magyarországon. Ami azt is jelenti, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy az éves átlagos infláció is 4 százalék közelében alakuljon.
Márciusban érte el a mélypontot, akkor 3,6 százalékra süllyedt a drágulás üteme, azóta, ha lassan is, de fokozatosan visszakúszott a jegybank célsávjának felső szélére. A pénzromlás fokozódásában közrejátszott az üzemanyagárak többszöri elszállása, előbb áprilisban, amikor először keveredett vitába az üzemanyag-kereskedőkkel a kormány, illetve most júniusban. Pont ez az, ami a múlt havi adat kapcsán a legnagyobb talány. Noha június 1-jén a benzin ára átlagosan 600 forint, a gázolajé 603 forint volt, a hónap utolsó napjában már 613, illetve 629 forint, a statisztikai hivatal adatfelmérése nem esik egybe a hónapfordulóval, így az inflációs hatás is átcsúszhat júliusra.
Abban viszont jól láthatóan továbbra sincs változás, hogy egyre inkább a szolgáltatások húzzák az árdinamikát, amelyek mindig közel 10 százalékkal emelkednek. Eközben az élelmiszerárak már egy kontrollált mederben drágulnak, ami az egyik leglényegesebb elem a lakosság óvatossági motívumának oldásában. Továbbra is ez utóbbi a legnagyobb kihívás a gazdaságpolitika számára: annak ellenére, hogy közel egy éve emelkednek a reálbérek, a fogyasztói bizalom még mindig kifejezetten törékeny, helyreállását az üzemanyagárak ismételt elszállása is hátráltatja.
Még mindig jócskán a tavalyi fölött a cukor és a csokoládé ára, csökken a tojásé és a liszté
Ami a részletes adatokat illeti, a KSH szerint az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal nőtt: ezen belül a cukoré 27,4, a büféáruké 9,2, a csokoládéé és a kakaóé 9,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,7, az éttermi étkezésé 8,1, a sertéshúsé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,6 százalékkal.
A termékcsoporton belül a tojás ára 22,3, a liszté 19,2, a tejtermékeké 10,2, a száraztésztáé 10,0, a kenyéré 8,2, a tejé 6,2, a baromfihúsé 5,5 százalékkal csökkent. A szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 13,1, a testápolási szolgáltatások 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,1 százalékkal.
A háztartási energia 2,7, ezen belül a vezetékes gáz 5,2, az elektromos energia 2,4 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 8,8 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 5,7, a szobabútoroké 2,1, a konyha- és egyéb bútoroké 1,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 0,8 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 3,2 százalékkal drágultak.
Májushoz képest az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenése következtében. A háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 4,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,4 százalékkal csökkent.
Nagy Márton: minden várakozást felülmúlt az infláció júniusi mérséklődése
„A kormány célzott intézkedései letörték és visszaszorították az inflációt. Az olyan intézkedések pedig, mint az online árfigyelő rendszer, élénk kiskereskedelmi versenyt generálva támogatják, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon” – értékelte az adatokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca közleményében.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony infláció pozitív láncreakciót indított be a nemzetgazdaságban, amelynek jótékony hatásait egyre nagyobb mértékben érzékelhetik a magyar családok és a vállalkozások is. Az infláció visszaszorításának köszönhetően szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek, tehát hónapról hónapra egyre többet ér a családok jövedelme.
Kiemelte, hogy a növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, ami visszatükröződik a fogyasztás növekedésében: ötödik hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a családok nemcsak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak. Az év első öt hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, közel 9 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest.
A növekvő lakossági bizalmat tükrözi a hitelezés élénkülése is, 2024 első öt hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései dinamikusan, két és félszeresére nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Mindez összességében pozitívan hat a belföldi keresletre, így a belgazdaság teljesítményére is. Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak: 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel hazánk gazdasági teljesítménye az uniós élmezőnyhöz tartozik. Ehhez az alacsony infláció, valamint az ennek hatására élénkülő kereslet is érdemben hozzájárul.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: Shutterstock
