Nézzük először pontokba szedve, hogy melyek a főbb trendek a KPMG felmérése szerint?
– A részvényesi érdek vezérelte kapitalizmus helyébe új modell lépett, a stakeholderek kapitalizmusa.
– A kiberbiztonság az elmúlt másfél évben nem tartotta a tempót a digitalizációval, ezt a lemaradást pótolni kell.
– Az adózás új megvilágításba kerül, már nem annyira teher, mint inkább hozzájárulás a közös fenntarthatósági célok megvalósításához. Négyből amúgy is három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés.
Akvizíciós tervek
Növekvő optimizmussal néznek tehát a jövőbe saját cégeik kilátásait illetően a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói.
A KPMG 2021 CEO Outlook felmérése szerint az üzleti vezetők 60 százaléka a járvány kiváltotta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság fellendülésében a következő három évben. Nagy részük akvizíciók útján is fokozni kívánja a növekedés ütemét.
A kutatás során 2021 nyarán a világ legjelentősebb piacainak 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezték a cége három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól. A vezetők 60 százaléka bízik a világgazdaság növekedésében a következő három évben, és ez jelentős ugrás az előző évi 32 százalékos, illetve a január-februárban készült gyorsfelmérés 42 százalékos értékéhez képest. A bizalmi szint ezzel visszatért a 2019-es, járvány előtti szintre, az optimizmus újra visszaköltözött vezérigazgatói „board roomok”-ba.
A megerősödő gazdaság a cégvezetőket arra sarkallja, hogy terjeszkedésbe és átalakításba invesztáljanak.
Ezt a felsővezetők 69 százaléka nem organikus növekedés – tehát, felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek – formájában képzeli el. Tízből nyolc cégvezető kész a következő három évben akvizíciót végrehajtani.
E mellett az üzleti vezetők szerint kormányzati ösztönzésre van szükség a klímacélok eléréséhez. Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés.
Számolnak a klímakockázattal
A felmérés szerint a vezérigazgatók gondolkodásában előtérbe került a fenntarthatóság, a küldetés vezérelt cselekvés. A számos társadalmi-gazdasági, szociális és környezeti kihívás, amellyel a világ szembesül, a cégekre is nyomást helyez, hogy ők maguk is fellépjenek a klímaváltozás ellen és ezzel pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. Az utazási korlátozások és a távmunka révén sok multinacionális vállalat tudta csökkenteni széndioxid-kibocsátását. Sok vezető szeretné rögzíteni is ezeket az eredményeket, amelyeknek mentén ambiciózus klímacélokat is megfogalmazott.
A KPMG 2021 CEO Outlook megállapította, hogy
a cégvezetők 30 százaléka tervezi a bevételnek több mint 10 százalékát fenntarthatósági intézkedések és programok formájában befektetni.
A prioritás ugyan a nem organikus növekedés, de a vezetők számára ugyanakkor a szerves növekedés is kiemelt jelentőséggel bír, és továbbra is igyekeznek felmérni a munkahelyek jövőjét, és magukhoz csábítani a kiemelkedő tehetségeket. „Ha van pozitív hozadéka az elmúlt 18 hónapnak, akkor az az, hogy a vezérigazgatók növekvő mértékben helyezik a fenntarthatóságot a helyreállítási és hosszú távú növekedési stratégia középpontjába. A kibontakozó környezeti és társadalmi krízis világossá tette, hogy változtatnunk kell, és együtt kell dolgoznunk. Mindannyiunkat bátorít a jövő, mert az üzleti vezetők elfogadják, hogy nekik kell előidézniük a pozitív változásokat, támogatniuk a környezeti veszélyek elleni lépéseket, ahogyan a társadalmi kihívásokra adott válaszokat is, legyenek azok faji, nemi, esélyegyenlőségi vagy társadalmi mobilitási kérdések” – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője.
Fotó: Getty Images
Hosszú távú növekedési kockázatok
A növekedésre leselkedő veszélyeket vizsgálva a felsővezetők idén – nagyjából egyforma súllyal – első helyen három területet emeltek ki: a klímaváltozás jelentette kockázatok mellett a kiberbiztonság és az ellátási láncok állnak a középpontban.
Érdemes megemlíteni, hogy míg tavaly az első helyen szerepelt kockázatként a tehetségek, a munkaerő állt,
az idei jelentésben ez az első hat közé sem került be.
„Ez azt mutatja, hogy a pandémia idején a vezérigazgatók nemcsak a munkatársak kiesésétől féltek, hanem aggódtak a munkahelyi együttműködés új kereteinek működőképessége miatt is, ennek kockázata az elmúlt évben jelentősen csökkent, a távmunka és a digitális kollaboráció azóta bizonyított” – mondta Rózsai Rezső. A vezérigazgató szerint a kiberbiztonság és a klímakockázatok előretörése a fenyegetettségek között azt mutatja, hogy a vezérigazgatók ismét a hosszabb távú problémákra tudnak koncentrálni. A tavalyi válságtünetek közül csak az ellátási láncok miatti aggodalom maradt meg a kockázati listák élén, ami nem meglepő annak fényében, hogy a járvány kitörése óta a világcégek 56 százalékánál jelentkezett ilyen probléma.
A növekedést fenyegető kockázatok a következő 3 évben
A cégvezetők 27 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy amennyiben nem felelnek meg a klímacéloknak, az negatív hatással lesz a versenyképességükre és az eredményességükre, továbbá a befektetők szempontrendszereinek való megfelelésre. A vezérigazgatók 58 százaléka tapasztal fokozódó érdeklődést a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok iránt a különböző stakeholder csoportok (befektetők, szabályozók, munkavállalók és ügyfelek) részéről.
Az üzleti vezetők a kormányokra is számítanak a zéró kibocsátás elérésében – négyből három globális cégvezető gondolja úgy, hogy a klímacélok eléréséhez kormányzati ösztönzésre lesz szükség. Háromnegyedük úgy látja, hogy az ENSZ által szervezett novemberi COP26 konferencia megteremti majd a klímaváltozással kapcsolatos prioritást.
Társadalmi szerepvállalás: személyes és vállalati szinten
A klímaváltozás miatti aggodalmak mellett a cégvezetőket foglalkoztató témák fontossági sorrendjében előbbre kerültek és a tavalyinál is hangsúlyosabbá váltak a társadalmi kérdések, például a vállalati felelősségvállalás vagy a munkaerő értékének védelme. A megkérdezett vállalatvezetők érzékelik az elvárásokat, 71 százalékuk véli úgy, hogy a vezérigazgatók személyes felelősséggel tartoznak a társadalmi célok teljesítéséért is.
A változások mögött egyértelműen az érintetti körök (stakeholder csoportok) elvárásainak átalakulása és erejük növekedése áll
– foglalja össze a fentieket Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere. „Az ESG szempontrendszer vállalati stratégiákra és működésre gyakorolt ereje legkésőbb a járvány miatti lezárások alatt minden eddiginél világosabbá vált és szerepe exponenciálisan növekedett. Annál is inkább mert a világ a „tulajdonosi kapitalizmus”-ból egyértelműen a „stakeholder kapitalizmus” felé halad”- tette hozzá Rakó Ágnes és kiemelte, hogy „a KPMG a napokban jelentette be, hogy ESG tudása és képességei mentén új kompetencia – központot hozott létre (link), ahonnan még szakszerűbben, integrált és komplex módon tudja a cég kiszolgálni ESG témában ügyfeleit (link)”.
Fotó: Pixabay
A kutatás azt is megállapította, hogy a vállalati célok, a cég által képviselt értékek, a közösségekre és a világra gyakorolt hatás a vezérigazgatók 74 százaléka számára jelent hajtóerőt az érdekeltek (vevők, munkavállalók, befektetők és a közösségek) igényeinek kielégítésében. 2020 elejéhez képest 10 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik a döntéshozatalba beépítik a hosszútávú értékteremtés szempontjait is. A cégvezetők 86 százaléka állította, hogy a vállalati célok jelentős hatással vannak a tőkeallokációra és a nem organikus (felvásárlási jellegű) növekedési stratégiára.
Home office és digitalizáció
A várható növekedés másik két vezérlőelve a digitalizáció és a partnerségek kialakítása (azon belül is a felvásárlások). A karcsúsítások helyett a cégvezetők a rugalmasságra összpontosítanak, olyan jövőbeli működési modelleket érdemes tehát kialakítaniuk, amelyek a munkaadók és a munkavállalók szempontjából is hatékonyak. 51 százalékuk tervezi pl. közös használatú irodaterek kialakítását, ez a január-februári gyorsjelentés eredményeihez képest 14 százalékos növekedés. A vállalatvezetők 37 százaléka vezetett be hibrid modellt, amelyben a legtöbb munkavállaló heti 2-3 napot távmunkában dolgozik.
A vezérigazgatók előre szeretnének lépni az innováció terén,
78 százalékuk szerint gyorsítani kellene a beruházásokat, hogy ők maguk diktálják a kereteket a saját piacukon, vagy gyorsan reagálni tudjanak a játékszabályok hirtelen változására, akár a diszrupcióra. Ennek eléréséhez a vezérigazgatók 70 százaléka szerint nem elegendőek a saját forrásaik és beruházásaik, a gyors alkalmazkodáshoz új partnerségekben kell gondolkodniuk. A forrásbőségen és a szektorokon belüli erősorrendek sűrű változása mellett a technológiai alkalmazkodás kényszere is abba az irányba mutat, hogy egy új felvásárlási hullám előtt állunk – tette hozzá a cég sajtóbeszélgetésén Rózsai Rezső.
(Borítókép: Shutterstock)
