A magyar Alföldet is érintő elsivatagosodás veszélye miatt egyre inkább kulcskérdés, hogyan gazdálkodunk a rendelkezésünkre álló vízzel, hogyan tudjuk a térségünkbe befolyó, csapadékként leeső vizeket megfogni, visszatartani. Ennek megoldása kulcskérdés, hiszen, miközben a földeket rendre aszály sújtja, hazánk nettó „vízexportőrnek” számít, ami azt jelenti, hogy a Kárpát-medencéből sokkal több víz folyik ki délen, mint amennyi a többi irányból befolyik.
Ezen szakemberek szerint a globális felmelegedés időszakában mindenképpen szükséges lenne változtatni. Részben a folyók vizének tárolásával, részben pedig, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének javításával.
A termőföldek vízmegtartó képessége nemcsak Magyarországon romlott le elképesztő módon, de gyakorlatilag, az egész világon szembe kell nézni ezzel a problémával. A termőtalajok jelentős részét a túlzott műtrágya használat okán veszítettük el.
A kemikáliák hatására ugyanis, nemcsak a kórokozók pusztulnak el, de azok a jótékony baktériumok és gombák is, amik a talaj egészsége – például, vízbefogadó-, vízmegtartó képessége – szempontjából nélkülözhetetlenek.
Ezt a hagyományos gazdálkodás tapasztalatai alapján is jól ismert tényt ma már talajbiológiai kutatások is hitelesítik.
Jó hír azonban, hogy ez a felismerés ma már megjelenik makrogazdasági programokban, így az EU Green Deal /Zöld Megállapodás/ programjában is. Ez pedig, a pályázati rendszeren keresztül elősegítheti a zöld megoldások terjedését.
Magyarország esetében a kulcs a kormány kezében van, hiszen a kabinet vállalása szerint az EU-s agrárpénzekhez 80 százalék hazai kiegészítést kívánnak tenni. Ezzel pedig, a zöldítés mértéke, iránya jól kijelölhető, koordinálható.
A Nemzeti Agrárkamara alelnöke a rendelkezésére álló adatok alapján közölte, a Magyarországon évente leeső 55 köbklométernyi vízből a termőtalajok, ha jó állapotban vannak és egészségesek, 35 köbkilométernyi mennyiséget képesek tárolni. – Bár az öntözési beruházás a leggyorsabban megtérülő invesztíció az öntözési beruházás, Magyarországon jelenleg a megművelt területeknek még mindig csak két százaléka öntözött. A „többi” 98 százalék esetében viszont, a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás a talajban történő víztárolás lehet. Ehhez azonban jól felépített egészséges talajok kellenek. A talaj biológia helyreállításához a technológiák már rendelkezésre állnak, most már „csak” a magyar gazdáknak kell megtanulniuk, hogyan alkalmazzák ezeket. Az edukációra az egyik legjobb alkalom a Farmer Expó, amit ki is fogunk erre használni – közölte Szólláth Tibor.
Vaszkó László, a Farmer Expo vásár igazgatója, akinek családi vállalkozása jelen van az agráriumban és az élelmiszeriparban is, a rendezvény szakmai programjai számos ötlettel, piacra már bevezetett hatékony megoldással szolgálnak majd a túlzott vegyszerezés kiváltására, illetve melléktermékek hasznosítására. Ez utóbbiak között szerepelhet a marhatrágya feldolgozása, amiből elsőként a biogázt – vagyis, a metánt célszerű kivenni. A gazdaságos energiatermelés mellett e megoldás globális haszna, hogy csökkenteni lehet a marahatartás ökológia lábnyomát, hiszen a metán ahelyett, hogy a légkört terhelné, zárt rendszerben hasznosul. Ezt a lépést követheti a fermentáció, szerves trágya előállítás, amivel olyan formában kerülhet a talajba a trágya, ami a növény számára könnyen és jól hasznosítható. Ha ez megtörténik, akkor már biológiai körforgásban zöldítettünk.
De a növénytermesztés területén számos más a talaj élet újraépítését – vízmegtartó képességének javítását elősegítő technológia is rendelkezésre áll. Az erre alkalmas növényekről, azok telepítéséről ugyancsak informálódhatok majd a Farmer Expo résztvevői.
A rendezvény másik kulcskérdése a zöldítés és a piacok közötti érzékeny összefüggések taglalása lesz. Én azt gondolom, létezik az a megoldás – és ezt kell megtalálnunk – ami a környezeti fenntarthatóságot képes ötvözni a versenyképességgel – fejtette ki Szólláth Tibor. Szerintem ehhez ma már megvannak a megfelelő megoldások, csak meg kell tanítanunk ezekre a magyar parasztembert, a magyar gazdát – tette hozzá.
Ugyanakkor úgy fogalmazott, semmiképpen nem lehet azonosulni az EU azon törekvésével, ami „sötétzöld skanzen” agráriumot álmodik a kontinensre. Látnunk kell hogy míg az európai termékeket a Gree Deal szerint számos szabály betratásával kell megtermelni, addig Ukrajnából, Afrikából vagy éppen Dél-Amerikából ömlenek be azok az olcsón előállított tömegtermékek, amiknek nem kell ilyen akadályokat leküzdeni. Ezekkel pedig, egy zöldgazdaságban előállított élelmiszer biztosan nem tudja felvenni az árversenyt.
Vaszkó László szerint erre a problémára éppen azok a megoldások adhatják meg a választ, amikről a Farmer Expón is szó lesz, és amik megfelelő támogatáspolitika mellett versenyelőnyt jelenthetnek az olyan nagy termékkibocsátó potenciálú országokkal szemben, mint amilyen például, Ukrajna.
A 32. Farmer Expót augusztus 17-20. között rendezik meg a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítást és 18. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítást magában fogalaló rendezvényre 280 kiállítót és mintegy harminc ezer látogatót várnak.
Stündl László a Debreceni Egyetem agrártudományokat képviselő karának dékánja közölte, az egyetem hagyományosan saját standdal vesz részt a rendezvényen, ahol agrár innovációs szolgáltatói tevékenység, a képzési és kutatási portfólió bemutatása mellett konkrét termékekkel, egyebek mellett precíziós mezőgazdasági eszközökkel, drónokkal, szenzorokkal és hőkamerákkal, illetve az egyetem élelmiszerüzemében előállított innovatív termékekkel is jelentkezik az universitas.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
