Több gyanús online külföldi portálokon is megkezdődött az egyik nagy közösségi médiaszolgáltató által kibocsátandó (valójában még el sem érhető) kriptovaluta hamis „előértékesítése”, ami a piramisjáték, személyes adatokkal visszaélés és más bűncselekmények melegágya. Bár a nyilvánosan elérhető adatok szerint ilyen „előértékesítés” itthon még nincs, nem zárható ki, hogy a korábban is hamis kriptovalutákkal piramishálózatot építő hazai csoportok hasonló ajánlatokkal léphetnek elő – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán.
Több olyan külföldi internetes portál – például a gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins – kezdte meg működését az utóbbi időben, amelyik a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltatója kriptovalutájának úgymond „előértékesítését” kínálja.
Ezek színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve a kriptovaluta hivatalos portáljára hasonlítanak, nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel.
Ezek a klónoldalak kedvezményes áron kínálják előre ezt a – kereskedelmi forgalomban egyelőre még el sem érhető – virtuális valutát. A vásárlók a nem létező kriptovalutát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják. Sőt, a kiberbűnözők ígérete szerint (az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően), aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, állításuk szerint ingyen is kaphat e kriptovalutából.
Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok. Nem zárható azonban ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (pl. Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, s hasonló oldalakat indít.
Az MNB – a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést, sajtóközleményt tett közzé a – legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, s publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) e témájú figyelmeztetését is.
A kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.
.
Borítókép PuzzlePix Shutterstock
