Újra elindult a Gyorsítósáv-pályázat

Hírek Pindroch Tamás
Ismét elérhetővé vált a hazai egyetemek és vállalkozások tudáskapacitásából, szellemi tulajdonából magas hozzáadott értékű új termékek és eljárások előállítására ösztönző pályázat – jelentette be Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.

A tavaly sikeresen bemutatkozott Gyorsítósáv második köre több mint két és félszeres keretösszeggel, nyolcmilliárd forinttal bátorítja a magyar ötletek gyakorlati hasznosítását – áll az ITM közleményében.

A Gyorsítósáv pályázat első fordulóját tavaly szeptemberben írta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) a kiemelkedő növekedésre és jelentős hozzáadott értékek felmutatására képes hazai cégek számára. Az akkori hárommilliárdos keretből húsz spin-off vállalkozás hajthat végre piacorientált egészségipari fejlesztéseket egyebek mellett az intelligens sejtdiagnosztika és a bőrrák innovatív kezelése területén. Támogatást nyert egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást támogató kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása is.

Az új pályázati felhívás az NKFI Hivatal honlapján érhető el. Az új tenderrel változatlanul a jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, piacképes prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél. A pályázati részvétel további feltétele egy kutató foglalkoztatása.

Egy projekthez 50-200 millió forint támogatás ítélhető meg.

A kiírás így 40-160 innovatív kezdeményezés valóra váltását, és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé. A pályázati lehetőség iránt érdeklődők elsőként szakmai vélemény iránti kérelmeket nyújthatnak be online felületen keresztül.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

„A kormány 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat.

Magyarországon tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk kutatás-fejlesztésre. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megdupláztuk. A legtöbb új munkahely a vírusválságban is a tartós versenyképességet megalapozó ágazatokban, az IT szektorban és a tudományos, szakmai tevékenységekben jött létre. Míg 2010-ben csak 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer” – emelte ki Schanda Tamás.

A pandémia alatt számos innovációt vezetett be a kormány

(Borítókép: Getty Images)

További híreink