A héten a KSH-nak mindössze két gyorstájékoztatója jelenik meg – mindkettő kedden. Ekkor publikálja a Hivatal a januári építőipari adatokat, illetve a januári ipari termelési adatok második becslését – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, tavaly decemberben az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon csökkent: rendre 3,7, illetve 3,9 százalékkal. Az adatokon jól látszik az építőiparon belüli átrendeződés: az állami beruházások egy részének elmaradása miatt az egyéb építményeknél jelentős, 12,7 százalékos mérséklődés következett be, melyet a vállalati fejlesztések bővülése nyomán 1,1 százalékkal növekvő épület építések csak részben tudtak ellensúlyozni. A szerződésállomány ugyanakkor továbbra is magas – emelte ki Regős Gábor -, volumene magas bázisról csupán 1,2 százalékot csökkent éves alapon. Ez alapján az építőipar összezuhanásáról nem beszélhetünk, az ágazat teljesítménye az idén csak kismértékben lassulhat. Ugyanakkor a januári adatban nem elképzelhetetlen egy kisebb növekedés, hiszen az utóbbi időszakban jellemző volt, hogy az egyik hónap csökkenését a következő hónap bővülése váltja.
Az ipar egyes ágazatainak teljesítménye eltérően alakult, több exportorientált ágazat, például a járműipar növelni tudta teljesítményét, szemben az élelmiszeriparral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az ipar teljesítménye januárban az első becslés alapján a nyers adatok szerint 0,2, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,2 százalékkal mérséklődött, míg havi alapon a visszaesés 5,1 százalékot tett ki – ismertette a szakértő. A KSH első tájékoztatása alapján az egyes ágazatok teljesítménye vegyesen alakult – mutatott rá. Több, exportra termelő ágazat (például járműgyártás, villamos berendezés gyártása) teljesítménye növekedett, azonban az élelmiszeriparé csökkent – vélhetően az elszálló árak miatt visszaesett kereslet és a kedvezőtlen mezőgazdasági termés miatt. Az új adatból kiderül az egyes ágazatok részletes teljesítménye, illetve a rendelésállomány alakulása is.
Az Eurostat több adatközléssel is jelentkezik a héten: szerdán az ipari termelés januári adatai jelennek meg, pénteken a februári inflációs adatok, illetve a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó munkaerőköltség adatok – sorolta Regős Gábor. Az ipari termelés volumene 2022 decemberében az eurózónában 1,7, az Európai Unióban pedig 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg havi alapon a visszaesés mértéke 1,1, illetve 0,4 százalék volt. Az éves alapú változásokat tekintve eltérő kép rajzolódik ki az egyes tagországok esetében. A dán ipar teljesítménye 26,1 százalékkal, míg a máltaié 17,1 százalékkal emelkedett, miközben Szlovákia 13,1, Észtország pedig 11,5 százalékos visszaesést szenvedett el. Amennyiben az eddigi tendencia folytatódik, akkor a háború és szankciók okozta energiaválság nyomán az ágazat teljesítménye januárban tovább mérséklődhetett – emelte ki a szakértő.
Az eurózóna inflációja februárban az előzetes adatok szerint 8,6 százalékról 8,5 százalékra lassult, azaz egyre távolodik októberi 10,6 százalékos csúcsától. Az egy hónappal korábbihoz képest az árak 0,8 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor bár a fő inflációs mutató a csúcsához képest már csökkent, ez még egy kicsit felemás folyamatot rejt – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A magas energiaárak a bázisba épülve segítik az infláció fékeződését, azonban az élelmiszerek drágulása az előzetes adatok szerint fokozódott és ezzel 15,0 százalékot ért el az előző havi 14,1 százalék után. Az előzetes becslés szerint az eurózóna tagjai közül a legnagyobb infláció Lettországot jellemezte 20,1 százalékkal, míg a pénzromlás üteme Luxemburgban volt a legkisebb 4,8 százalékkal. Az új becslésből kiderül, hogy módosulnak-e a gyorsbecslés adatai, illetve hogy hogyan alakul a nem eurózóna tagországok inflációja.
A munkaerőköltségek mind az Európai Unióban, mind az eurózónában meglepően kis mértékben nőttek a tavalyi harmadik negyedévben: 3,4, valamint 2,9 százalékkal, miközben az infláció 10,3, illetve 9,3 százalékot tett ki, ami 6,2 és 5,9 százalékos reálmérséklődést jelent. A bérek növekedése még a munkaerőköltségnél is alacsonyabb volt, 2,8, illetve 2,1 százalék, azaz a tavalyi harmadik negyedévet markáns reálbér-csökkenés jellemezte. A béreket tekintve a legnagyobb éves alapú növekedés hazánkat jellemezte (16,6 százalék), amelytől a bolgár 16,3 százalékos érték sem sokkal maradt el. Bár a magas infláció mellett arra számítanánk, hogy a bérek minden országban többé-kevésbé növekednek, ez nem így van: Németországban 1,5, míg Máltán 0,3 százalékos mérséklődést mért az Eurostat.
Az Európai Központi Bank csütörtökön tartja következő kamatdöntő ülését. Az intézmény az elmúlt időszakban folytatta késve megkezdett szigorítását: 2022. októberben 75, 2022. decemberben és 2023. februárban pedig 50–50 bázisponttal 3,0 százalékra emelte alapkamatát. Bár amint láttuk, az infláció az eurózónában már tetőzött, de az e mögött álló tényezők még nem adnak okot a fellélegzésre, illetve a 2 százalékos inflációs cél is messze van még. A döntés mértéke nem kérdés, 50 bázispont, ezt a jegybank már a februári ülésén bejelentette, a kérdés a kommunikáció lesz, hogy meddig kívánja emelni a kamatokat, ebben támpontot a frissen megjelenő előrejelzés adhat. Érdemes megemlíteni, hogy az eurózónában jelentősen eltérő inflációs mértékek mutatják, hogy az eurózóna mennyire nem optimális valutaövezet, és ez megnehezíti a monetáris politika dolgát – bár amíg a szigorítást nem kezdte el, mindegy volt, hogy mennyire különböző inflációs ráták mellett nem kezdi el.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
